Irán és Omán jelenleg is dolgozik a Hormuzi-szorosra vonatkozó megállapodás részletein, közölte a Reuters magas rangú iráni forrása szerdán, miután az iráni Forradalmi Gárda korábban arról számolt be, hogy a két ország megállapodott a vízi út és a bevételek megosztásáról, ahogy arról a Reuters beszámolt. Az elit alakulat szóvivője, összhangban Teherán hivatalos álláspontjával, hangsúlyozta, hogy a szoros nem nyílik meg, amíg az Egyesült Államok nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket egy júniusban kötött, majd később összeomlott ideiglenes tűzszüneti megállapodás tartalmazott. Ezen követelések közé tartozik az iráni kikötők elleni amerikai blokád megszüntetése, kártérítés fizetése, valamint a szankciók eltörlése.
Bizonytalan tárgyalási folyamat a szoros körül
Irán és Omán hetek óta folytat szakaszos tárgyalásokat a szoroson keresztüli forgalom ellenőrzéséről. A terület a februárban kezdődött háború előtt a globális kőolaj- és cseppfolyósított földgázszállítmányok egyötödét kezelte. A legtöbb hajózási útvonal azóta leállt, ami világszerte az energiaárak emelkedését okozta, miközben Teherán és Washington külön-külön blokádokat vezetett be a csatorna feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. A Reuters iráni forrása megerősítette, hogy a megállapodás még nem tekinthető véglegesnek, a részletekről szóló egyeztetések tovább folytatódnak.
Hossein Mohebbi, az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) szóvivője az iráni állami médiában megjelent nyilatkozatában azt állította, hogy a két ország megállapodásra jutott a terület és a bevételek megosztásáról. „A Hormuzi-szoros Iránhoz és Ománhoz tartozik… Körülbelül egy hónapja tárgyalunk Ománnal, és olyan eredményeket értünk el, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak” – fogalmazott a szóvivő. Hozzátette, hogy a tárgyalások során megállapodások születtek a szoros vizeinek és bevételeinek országonkénti arányáról, bár az nem volt azonnal világos, hogy a tárgyalások mely szakaszában születtek ezek a döntések.
Irán korábban a hónap folyamán már jelezte, hogy közel áll a megállapodás. A keddi, Irán és Omán közötti egyeztetéseket követően Badr Albusaidi ománi külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy hamarosan bejelenthetnek egy ideiglenes folyosót a Hormuzi-szorosban, valamint gyakorlati intézkedéseket a biztonságos hajózás helyreállítására.
Nemzetközi feszültségek és amerikai fenyegetések
Donald Trump amerikai elnök augusztus 17-én a Fox Newsnak adott interjújában élesen figyelmeztette Ománt az Iránnal való együttműködés következményeire, kijelentve: „Ha Omán az utunkba áll, szétbombázzuk őket.” Az IRGC azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szándékosan akadályozza az Irán és Omán közötti tárgyalásokat, ami jelentősen késlelteti a megállapodás véglegesítését.
Mohebbi hangsúlyozta: „Ha az Egyesült Államok abbahagyja az akadályozást és visszatér a megállapodáshoz, megnyithatjuk a Hormuzi-szorost az elért megállapodás keretein belül… Ha az Egyesült Államok nem fogadja el a feltételeinket, a Hormuzi-szoros semmilyen körülmények között nem nyílik meg.”
Hajózási támadások és gazdasági nyomás
Bár az Egyesült Államok és Irán közötti közvetlen fegyveres konfliktus az elmúlt hetekben nagyrészt alábbhagyott, a diplomáciai erőfeszítések megrekedtek, és a hajók elleni folyamatos támadások miatt a szoroson való áthaladás továbbra is rendkívül veszélyes. Irán vasárnap 45 hajót tartalmazó feketelistát tett közzé, látszólag azért, hogy megakadályozza az öböl menti energiatermelők által az iráni blokád kijátszására használt hajó-hajó közötti átrakodásokat. Egyes vállalatok már tervezik a feketelistára került hajók használatának leállítását.
Az Egyesült Államok az iráni gazdaságra nehezedő nyomás fokozása érdekében azzal fenyegetőzött, hogy bünteti azokat az országokat, amelyek továbbra is üzletelnek Iránnal, bár jelezték, hogy nem vezetnek be azonnali szankciókat. Teherán „durva törvénytelenségnek” nevezte az amerikai elszigetelési kísérletet, és kifejezte meggyőződését, hogy sok ország nem csatlakozik a nyomásgyakorlási kampányhoz.
Abbas Araqchi iráni külügyminiszter az ENSZ-hez intézett levelében elítélte az új amerikai szankciókat, mondván, azok kollektív büntetést jelentenek azáltal, hogy megfosztják az irániakat az élelmiszertől, gyógyszerektől és egyéb alapvető szükségletektől. Araqchi levelében úgy fogalmazott: „Vagy megvédjük a szuverén egyenlőség, a be nem avatkozás és az államok szuverén jogainak tiszteletben tartása elveit, vagy megadjuk magunkat egy gazember állam egyoldalúságának és zaklatásának.”
Katonai és politikai kilátások
Az olajárak három napja csökkennek, több mint 1,5%-kal estek vissza, miután jelek mutatkoztak a február 28-án, az Irán elleni amerikai és izraeli csapásokkal kezdődött háború közvetített lezárására irányuló újabb erőfeszítésekre. Az Axios keddi jelentése szerint Marco Rubio külügyminiszter arról tájékoztatta a szövetségeseket, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem tervez újabb csapásokat Irán ellen, ehelyett más nyomásgyakorlási eszközökre összpontosít.
A /Ipsos közvélemény-kutatása szerint a háború támogatottsága az Egyesült Államokban a konfliktus kezdete óta mért legalacsonyabb szintre esett, és Trump népszerűsége is rekordalacsony a novemberi kongresszusi választások előtt. A konfliktusban ezrek haltak meg, többségük Iránban és Libanonban, miközben az Egyesült Államok és Izrael jelentős mértékben gyengítette Irán hagyományos katonai kapacitását. Az iráni nukleáris program pontos állapota, amelyet az Egyesült Államok és Izrael felszámolni kíván, továbbra is ismeretlen.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
