A Deutsche Welle beszámolója szerint a hágai kerületi bíróság pénteken életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy ruandai származású, holland állampolgársággal rendelkező férfit az 1994-es ruandai népirtásban betöltött szerepe miatt. A 66 éves, Eugene N.-ként azonosított vádlottat háborús bűncselekmények és népirtás vádjában találták bűnösnek, miután bebizonyosodott, hogy részt vett tuszi közösségek elleni támadásokban, és egy futballstadionban menedéket kereső tömegbe kézigránátot dobott.
Az ítélethirdetést követően a bíróság közleményében hangsúlyozta: „A vádlott magatartása az emberi méltóság és az emberi élet iránti jelentős tiszteletlenségről tanúskodik”. A testület szerint kizárólag az életfogytiglani szabadságvesztés szolgáltathat igazságot az áldozatoknak és a gyászoló családoknak. A bíró kiemelte, hogy a férfi cselekedeteit „népirtási szándékkal” követte el, ami alapvetően meghatározta a kiszabott büntetés mértékét.
Az 1994-es ruandai népirtás során több mint 800 000 tuszi és mérsékelt hutu vesztette életét a hutu szélsőségesek által szervezett tömeggyilkosságok során. A vádlottat konkrétan a dél-ruandai Mbaziban, 1994 áprilisában elkövetett, mintegy 3000 tuszi halálát okozó mészárlásban való személyes részvételéért ítélték el. Az ügyészek érvelése szerint a vádlott tettei, különösen a stadionban elkövetett gyilkosság, mindenképpen a legsúlyosabb büntetést vonják maguk után. Az ügyészség képviselője a tárgyaláson feltette a kérdést: „Ha a gyanúsított szörnyű bűncselekményei, amelyek során nem egy, hanem becslések szerint 3000 ártatlan embert mészároltak le szó szerint, és amelyek során a gyanúsított személyesen dobott kézigránátot egy stadionba, nem érdemelnek életfogytiglani börtönbüntetést, akkor mi érdemel?”
A vádlott, aki a bíróság szerint Mbaziban felelős pozíciót töltött be, tagadta a vádakat. Állítása szerint ő maga is áldozat volt, aki több tucat rokonát veszítette el a „szörnyű események” során. Ügyvédjei azzal érveltek, hogy védencük mindent megtett a népirtás megakadályozása érdekében, és felmentését kérték. A védelem szerint a per újranyitotta a férfi régi sebeit, és egy „összetört emberről” van szó. A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a férfi felelős pozíciója miatt tettei még súlyosabbak, hiszen tisztában kellett lennie a szerepével, és ahelyett, hogy távol maradt volna, több súlyos bűncselekményt is elkövetett. A népirtásra való uszítás vádja alól ugyanakkor felmentették.
A férfi 1998-ban menekült Hollandiába, ahol később állampolgárságot szerzett, ami megakadályozta a ruandai hatóságok által 2014-ben kiadott nemzetközi elfogatóparancs szerinti kiadatását. A holland ügyészség 2020-ban indított saját vizsgálatot, amely során számos tanút hallgattak meg Ruandában, végül 2024-ben tartóztatták le a férfit. A védőügyvédek a holland ANP hírügynökségnek jelezték, hogy szinte biztosan fellebbeznek az ítélet ellen.
A nemzetközi igazságszolgáltatás folyamatos erőfeszítései jól mutatják, hogy a három évtizeddel ezelőtti tragédia felelőseinek felelősségre vonása még ma is kiemelt prioritás az európai bíróságok számára. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a múlt hónapban német ügyészek is bejelentették egy olyan férfi letartóztatását, akit a ruandai népirtásban való bűnrészességgel gyanúsítanak, jelezve, hogy a nyomozások továbbra is aktívak Európa-szerte.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
