A The Guardian beszámolója szerint a kínai mentőcsapatoknak sikerült elérniük a teljesen megsemmisült Gyirong határátkelőhelyet, ahol a pusztítás mértéke minden várakozást felülmúlt. A térségben zajló drámai mentési munkálatok során a szakemberek szembesültek a természeti katasztrófa erejével, amely a Himalája hegyvidéki régióit sújtotta, és alapjaiban változtatta meg a határ menti infrastruktúra képét.
A Gyirong határátkelőnél készült biztonsági kamerás felvételek tanúsága szerint hatalmas víztömegek és hordalék söpört végig a területen még szerdán, elsodorva az épületeket és azokat, akik kétségbeesetten próbáltak menekülni a közelgő áradat elől. A mentőcsapatok csak pénteken tudták megközelíteni a helyszínt, miután a hegyvidéki utak járhatatlanná váltak. A 21 fős kínai mentőegység – kiegészülve egy speciálisan képzett keresőkutyával – hegyeken és völgyeken keresztül, köteleket használva törte az utat a sűrű erdőkön és meredek sziklafalakon át, hogy elérjék a katasztrófa sújtotta övezetet.
Zou Mingqi mentőmunkás a helyszíni tapasztalatairól beszámolva elmondta: „Nem volt út… csak érintetlen erdő és meredek sziklafalak voltak.” A komplexumhoz érve a látvány lesújtó volt, hiszen a mentőcsapatok beszámolója szerint „ameddig a szem ellátott, nem volt más, csak romok”.
A gleccseromlás által kiváltott áradás, amely végigsöpört a himalájai folyórendszereken, eddig legalább 626 ember életét követelte Nepálban, míg Kína tibeti régiójában hét halálos áldozatról érkezett hivatalos jelentés. Az eltűntek száma szombatra drasztikusan emelkedett: Nepálban 2426, Tibetben pedig 554 embert keresnek még mindig a hatóságok. A katasztrófa összesen több mint 90 000 embert érintett a Vöröskereszt becslései szerint, ami hatalmas humanitárius kihívást jelent a régió számára.
Nepál kormánya a válság mélyülésével párhuzamosan jelezte, hogy szüksége van külföldi szakértelemre bizonyos technikai területeken, bár az általános kutatási és mentési feladatokat továbbra is saját erőből kívánják megoldani. Shisir Khanal külügyminiszter péntek késő este hangsúlyozta, hogy a mentésben nincs szükség ismétlésre, ugyanakkor segítséget kértek a közlekedési és kommunikációs hálózatok helyreállításához, a holttestek azonosításához, DNS-vizsgálatokhoz, valamint a vízerőművi alagutakban rekedtek kimentéséhez és a holttestek hosszabb távú tárolásához.
India már reagált a felhívásra, és három repülőgéppel mintegy 60 tonna segélyszállítmányt – köztük takarókat, gyógyszereket, élelmiszert és víztisztító tablettákat – juttatott el a térségbe, valamint egy speciális alagútmentő csapatot is küldött. A Rasuwa régióban található vízerőmű alagútjában több mint 100 ember rekedt, akiket a hadsereg és a rendőrség munkatársai próbálnak elérni sárban és törmelékben gázolva, fúróberendezések segítségével.
Több mint 350 embert már sikerült kimenekíteni a helyszínről, de a mentési munkálatok az időjárási viszonyok miatt rendkívül kockázatosak. A nepáli miniszterelnök hivatala szerint a mentés „rendkívül kihívást jelentő” feladattá vált. Kína szintén sürgette a nemzetközi katasztrófavédelmi együttműködést, bár konkrét részleteket a küldött segítség mibenlétéről egyelőre nem osztottak meg a nyilvánossággal.
A hatóságok folyamatosan figyelik az áradási zóna felett kialakult két gáttavat, mivel a szakértők szerint a kockázat addig fennáll, amíg a tavak vize teljesen le nem folyik. Műholdfelvételek alapján a második tó tovább növekszik, mivel nincs látható kivezető nyílása, ami a víznyomás veszélyes növekedésére utal. Kínai szakértők figyelmeztetése szerint a térségben több mint 100 gleccsertó lehet instabil, ami további fenyegetést jelent a régióra nézve.
Pekingben Hszi Csin-ping elnök vezetésével politikai bizottsági ülést tartottak, ahol a gleccsertavak fokozottabb ellenőrzését és a landslide-kockázatok kezelését sürgették. Li Csiang kínai miniszterelnök csütörtök délután a helyszínre látogatott, ami jelzi, hogy Peking a katasztrófát nemzetbiztonsági prioritásként kezeli. Kínában ugyanakkor szigorú kontroll alatt tartják az információáramlást, így a katasztrófa mértékéről szóló videók és beszámolók a kínai közösségi médiában alig jelennek meg.
Tibet, amelyet az 1950-es évek óta irányít Kína, az ország egyik legérzékenyebb és legszigorúbban ellenőrzött régiója. A Gyirong határátkelő kulcsszerepet játszik Kína „övezet és út” hálózatában, amely összeköti az országot Dél-Ázsiával, így a logisztikai központok és járműparkok megsemmisülése hosszú távú gazdasági következményekkel járhat.
A helyreállítási munkálatok költségei várhatóan hatalmas terhet rónak Nepálra. Swarnim Waglé pénzügyminiszter becslése szerint az ország újjáépítése 4-5 milliárd dollárba (kb. 1500-1900 milliárd forint) kerülhet. Bár ez egyelőre csak becslés, a károk felmérése folyamatosan zajlik, és a nemzetközi közösség támogatása elengedhetetlen lesz a régió talpra állításához.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
