Izlandon ma sorsdöntő népszavazást tartanak arról, hogy az ország újraindítsa-e a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval (EU), ahogy arról a NOS beszámolt. A közvélemény-kutatások szerint a szavazók tábora rendkívül megosztott, a támogatók és az ellenzők aránya fej-fej mellett halad. Bár Izland már tagja a schengeni övezetnek, az Európai Gazdasági Térségnek és a NATO-nak is, a teljes jogú uniós tagság kérdése hosszú évek óta napirenden van.
Előzmények és geopolitikai okok
Az ország 2009-ben, a súlyos gazdasági válság idején nyújtotta be csatlakozási kérelmét, remélve, hogy az EU-tagság nagyobb gazdasági stabilitást hozhat. A folyamat azonban 2013-ban megakadt, amikor az akkori euroszkeptikus kormány leállította az egyeztetéseket. A jelenlegi kabinet a megváltozott geopolitikai környezetre hivatkozva szeretné újraindítani a párbeszédet, mivel úgy vélik, a biztonsági kihívások közepette fontos a szorosabb együttműködés.
Kristrún Frostadóttir miniszterelnök és Thorgerdur Gunnarsdottir külügyminiszter is a tárgyalások újrakezdése mellett érvel. A külügyminiszter szerint „A nemzetközi rend, amely évtizedek óta garantálta biztonságunkat és jólétünket, súlyos nyomás alatt áll. Ilyen időkben a kis országoknak alaposan át kell gondolniuk álláspontjukat és azt, hogy ki támogatja őket.”
Gazdasági érvek és a vészharangok
A támogatók szerint a csatlakozás mérsékelné az inflációt és csökkentené a kamatokat. Jelenleg az izlandi jegybanki alapkamat 8 százalék, míg az Európai Központi Banknál ez az érték 2,25 százalék. Ezzel szemben az ellenzék vezetője, Gudrun Hafsteinsdottir úgy véli, ezek az érvek túlzóak, és a csatlakozás veszélyeztetné az ország szuverenitását. A legfőbb aggály a halászati szektor körül forog: a helyiek tartanak attól, hogy más EU-tagállamok hajói is hozzáférést kapnának az izlandi vizekhez, ami károsítaná a nemzeti gazdaság egyik alappillérét.
A csatlakozáspártiak szerint ez a félelem alaptalan, mivel a halászati kvóták a történelmi halászati jogokon alapulnak, és mivel más országok évtizedek óta nem halásztak ezeken a területeken, Izland megőrizhetné az ellenőrzést. Hafsteinsdottir azonban szkeptikus: „Tudom, hogy az Európai Unió számos rugalmassági ígérettel fog előállni, különösen az elején, de tudjuk, hogy ez nem tart örökké.”
Fontos hangsúlyozni, hogy a mai szavazás nem jelenti az azonnali csatlakozást. Egy esetleges „igen” szavazat csupán a tárgyalások megkezdésére adna felhatalmazást. A külügyminisztériumi tervek szerint a folyamat akár 18-24 hónapig is eltarthatna, amennyiben a tárgyalások még az év végén megkezdődnének. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint 22:00 óráig tartanak nyitva.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
