A nepáli áradások halálos áldozatainak száma már meghaladta a 900-at, miközben a mentőcsapatok éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy elérjék azokat a személyeket, akik vélhetően a sárral és törmelékkel eltorlaszolt vízerőmű-alagutakban rekedtek. A helyi katasztrófavédelmi hatóság legfrissebb adatai szerint 903-an vesztették életüket, az eltűntek száma pedig drasztikusan, 4247-re emelkedett a térségben.
A Nepál és Tibet határán történt, jégből, kőzetekből és sártömegből álló példátlan áradást egy gleccser összeomlása váltotta ki még múlt szerdán. A himalájai ország síkságain a hegyekből lezúduló áradat rengeteg holttestet sodort magával, amelyek közül sok azonosítatlan maradt. A párás időjárás miatt a hatóságok kénytelenek voltak sekély sírokba temetni az elhunytakat, mivel a testek bomlása gyorsan megkezdődött a nehezen megközelíthető területeken.
A mentési munkálatok fókuszában jelenleg azok a munkások állnak, akikről úgy vélik, hogy körülbelül fél tucat vízerőmű-alagútban rekedtek. A mentőcsapatok által megosztott felvételeken jól látható, amint a földmunkagépek a sötétben, reflektorok fényénél próbálják eltakarítani a hatalmas mennyiségű sarat és sziklát. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint csak az érintett vízerőművi projektek területéről 933 embert tartanak nyilván eltűntként, a katonák pedig fáklyákkal kutatnak a törmelékkel teli gödrökben.
A Vöröskereszt becslései szerint több mint 90 000 embert érinthetett a katasztrófa, amelyet Kína a klímaváltozás hatásaival hozott összefüggésbe. Raja Ram Basnet, a nepáli hadsereg szóvivője elmondta, hogy a hatalmas mennyiségű lerakódott törmelék komoly kihívást jelent az alagutak megnyitásánál, így a fő célkitűzésük az utak és bejáratok szabaddá tétele. Balendra Shah miniszterelnök „példátlan és pusztító természeti katasztrófának” nevezte a történteket, és kiemelte, hogy a kedvezőtlen időjárás és a nehéz terep ellenére közel 21 000 biztonsági személyzet vesz részt a mentésben, a civilek és önkéntesek mellett.
A kínai oldalon, Gyirong megyében 16 halálos áldozatról és 546 eltűntről számoltak be a hatóságok. Peking közlése szerint 23 országból összesen 261 külföldi állampolgár sorsa ismeretlen a tibeti határátkelő közelében. A kínai kormány több mint 2100 mentőmunkást mozgósított, és legalább 220 millió jüan (kb. 12 milliárd forint) értékű segélyt különített el a mentési munkálatok támogatására, miközben életmentő eszközöket dobtak le a helyszínre.
Bár Nepál hivatalosan nem kért általános külföldi segítséget, a vízerőművi alagutak mentéséhez igénybe vették India és Kína szakértelmét. A mentési műveleteket többször is fel kellett függeszteni a rossz időjárás, valamint a határ mentén kialakult, túlcsordulással fenyegető tó miatt, amely újabb áradásokat indíthat el a folyókban. A helyzet azonban javulni látszik, Narendra Pariyar, Rasuwa körzet adminisztrátora szerint a reggeli jó időben felgyorsult a munka.
A szent városban, Devighatban, a megáradt Trishuli folyó partján a lakók a romok között próbálják menteni megmaradt holmijaikat. A kínai állami média szerint a katasztrófát a globális felmelegedés okozta gleccserinstabilitás idézte elő, ami a Tibeti-fennsíkon a krioszféra-katasztrófák új és kiemelkedő jellemzője. A drámai felvételeken látható, ahogy a víz és a törmelék pillanatok alatt elnyeli az épületeket, miközben a lakók menekülni próbálnak.
Nepáli tisztviselők aggodalmuknak adtak hangot, mivel véleményük szerint Kína nem osztott meg elegendő információt a gleccserek kockázatairól és a vízszintekről, ami a jövőbeli felkészülést is hátráltathatja. A szakértők szerint a hasonló események gyakorisága a jövőben tovább nőhet, ezért elengedhetetlen a határokon átnyúló adatmegosztás és a közös vészhelyzeti protokollok kidolgozása, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a hasonló tragédiák.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
