Románia aktívan hozzájárul a transzatlanti térség, a NATO keleti szárnya és a régió biztonságának erősítéséhez – jelentette ki Nicusor Dan államfő kedden, amikor az elnöki hivatalban fogadta az ország külképviseleti vezetőit.
A román diplomácia éves értekezletén az elnök kijelölte az ország külpolitikájának három fő célkitűzését: az ország biztonságának megerősítését, a határon túli román közösségek támogatását, valamint a gazdaságdiplomácia fejlesztését. A biztonságpolitikai kérdések kapcsán kiemelten szólt az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerségről, valamint a regionális együttműködésekben betöltött szerep fontosságáról.
Regionális együttműködés és integráció
Az államfő emlékeztetett arra, hogy Bukarest adott otthont a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozójának, amelyen a NATO főtitkára mellett az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői is részt vettek. Románia emellett tagja az Európai Unión belüli keleti szárny együttműködési formátumának, a helsinki formátumnak, valamint részt vesz a Béketanács munkájában és a „tettre készek” koalíciójában is.
Nicusor Dan beszédében megerősítette, hogy Románia támogatja Moldova, Ukrajna és a nyugat-balkáni országok európai integrációját. Hozzátette, hogy Bukarest a hibrid nyomásgyakorlás elleni fellépésben is aktív szerepet akar vállalni, és továbbra is szorgalmazza az ukrajnai háború mielőbbi lezárását, illetve a tartós béke megteremtését a régióban, a Moldovával fennálló kapcsolatot pedig a román külpolitika egyik meghatározó elemének nevezte.
A Fekete-tenger stratégiai jelentőségét hangsúlyozva az elnök kiemelte, hogy a térség nemcsak az európai biztonság, hanem a Kaszpi-térséggel és Ázsiával kialakítandó gazdasági kapcsolatok szempontjából is kulcsfontosságú. Az OECD-csatlakozással kapcsolatban közölte, hogy az ország minden technikai feltételt teljesített, így már csak a politikai döntésre várnak.
Gazdasági célok és kormányzati helyzet
A határon túli közösségek kapcsán Dan fontos előrelépésnek nevezte, hogy Ukrajnában augusztus 31-ét a román nyelv napjává nyilvánították, és a román nyelvű oktatással kapcsolatos aggodalmak is nagyrészt eloszlottak. A gazdaságdiplomácia terén az elnök szorosabb együttműködést sürgetett az állami és magánvállalatok, valamint a diplomácia között, kihasználva az EU által kötött új nemzetközi kereskedelmi megállapodások nyújtotta lehetőségeket.
A négy hónapja tartó bukaresti kormányválság kapcsán az államfő sajnálatát fejezte ki, amiért a nyáron nem sikerült új kabinetet beiktatni. Ugyanakkor biztosította a diplomáciai testületet arról, hogy a külügyminisztérium a jövőben is megfelelő szerepet fog játszani az ország politikai és gazdasági érdekeinek nemzetközi érvényesítésében.
Az elnök zárszavában hangsúlyozta, hogy a külügyminisztériumra váró fontos logisztikai és szervezési feladatok elvégzése elengedhetetlen Románia nemzetközi pozíciójának megszilárdításához.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
