A Deutsche Welle beszámolója szerint Johann Wadephul külügyi szakpolitikus bejelentette, hogy a német kormány felmondja azt a szerződést, amely alapján a berlini Orosz Ház működik. A lépés egyike azoknak a válaszintézkedéseknek, amelyeket a német hatóságok az augusztus 4-én a lipcsei/hallei repülőtér ellen elkövetett dróntámadási kísérlet miatt foganatosítottak. A Friedrichstrasse szívében található, hétemeletes, közel 30 000 négyzetméteres épületkomplexum régóta a német-orosz diplomáciai viták kereszttüzében áll, és a két ország közötti feszült viszony egyik leglátványosabb szimbólumává vált.
Az 1984-ben átadott épület az egykori keletnémet állam idején a szovjet-német barátság szimbólumaként szolgált, ahol koncerteket, filmvetítéseket és könyvbemutatókat tartottak, sőt, még saját kis könyvesboltja is volt. A hidegháborús korszakból örökölt intézmény ma már egészen más megítélés alá esik, és a francia hatóságok korábban már felvetették, hogy az épület falai között orosz hírszerzési tevékenységek zajolhatnak, ami tovább rontotta az intézmény megítélését a nyugati szövetségesek körében.
Martin Giese, a német külügyminisztérium szóvivője még augusztus elején egy berlini sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „A német kulturális intézményekkel szemben foganatosított intézkedések fényében a szövetségi kormány átfogóan és folyamatosan felülvizsgálja az Orosz Ház nemzetközi szerződési jogon alapuló jogi hátterét.” A szóvivő arra is kitért, hogy az Orosz Ház sorsa szorosan összefonódik a moszkvai Goethe Intézet jövőjével, így az egyik fél elleni fellépés közvetlen következményekkel jár a másikra nézve.
Bár az ingatlan tulajdonosa Németország, az épületet a Rossotrudnyicsesztvo orosz állami ügynökség működteti, amelynek elsődleges feladata az orosz nyelv és kultúra népszerűsítése külföldön. Az Európai Unió 2022-ben, az Ukrajna elleni orosz inváziót követően szankciós listára helyezte a szervezetet, azzal indokolva a döntést, hogy az ügynökség célja a megszállt ukrán területek oroszként való elfogadtatása a közvéleményben. Az orosz fél ezzel szemben továbbra is kitart amellett, hogy az intézmény a két ország közötti barátság központja.
Az orosz nagykövetség honlapja szerint az Orosz Ház „Oroszország kulturális nagykövetsége Berlin szívében”. Az üzemeltetők adatai szerint évente mintegy 200 000 látogató fordul meg náluk, ám a kritikusok szerint az események valójában politikai propagandát szolgálnak. A berlini sajtóban több alkalommal is megjelentek beszámolók olyan filmvetítésekről, amelyekben ukrán állampolgárokat náciként ábrázoltak, ami tovább mélyítette a szakadékot a német hatóságok és az intézmény között.
A két ország közötti bonyolult jogi viszonyrendszert az 1992-ben aláírt és 1993-ban hatályba lépett kulturális együttműködési megállapodás szabályozza. Ez a megállapodás ötéves időtartamra szól, és automatikusan hosszabbodik, hacsak az egyik fél legalább hat hónappal a lejárati idő előtt nem jelzi a felmondási szándékát. Bár a megállapodás elvileg érvényben maradt, a jelenlegi politikai klímában a német kormány óvatosan lavírozott, tartva attól, hogy a moszkvai Goethe Intézet bezárása lesz a válasz.
A moszkvai intézet már 2023 májusában kénytelen volt jelentősen korlátozni tevékenységét, miután Oroszország korlátozta a német tisztviselők létszámát, és befagyasztották az intézet bankszámláit, válaszul arra, hogy a berlini ügyészség vizsgálatot indított az Orosz Ház ellen szankciós szabályok megsértése miatt. Jelenleg a Goethe Intézet még kínál digitális nyelvtanfolyamokat Oroszországban, és a moszkvai, valamint szentpétervári könyvtárak is igyekeznek biztosítani a legfrissebb német irodalmat, bár a logisztikai nehézségek jelentősek.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az elmúlt években több német alapítványt is „nemkívánatos szervezetnek” minősítettek Oroszországban, beleértve a német politikai pártokhoz kötődő alapítványokat is. Aki ezekkel együttműködik, az Oroszországban büntetőjogi felelősségre vonással néz szembe. Ez a jogi környezet gyakorlatilag ellehetetleníti a kulturális megállapodásban eredetileg előirányzott közvetlen intézményi együttműködést.
A német állam egyébként a kétoldalú megállapodások alapján továbbra is fizeti az épület utáni ingatlanadót, ami sokakban felháborodást váltott ki, mivel úgy érzik, a német adófizetők pénzéből finanszírozzák az orosz propagandát. A mostani bérleti szerződés felmondása egy újabb, drasztikus lépés a két ország közötti, amúgy is mélyponton lévő diplomáciai kapcsolatok leépítésében.
A döntés hátterében az a felismerés áll, hogy a kulturális diplomácia eszközei már nem működnek a jelenlegi háborús körülmények között. A német kormány számára a biztonsági szempontok és a szankciók betartatása elsőbbséget élvez a korábbi, baráti kapcsolatokra épülő megállapodásokkal szemben.
A folyamat lezárása várhatóan hosszú jogi procedúrát von maga után, tekintettel a nemzetközi szerződések bonyolult hálójára. A berlini Orosz Ház jövője így bizonytalanná vált, és a német főváros egyik legmeghatározóbb épülete hamarosan elveszítheti eddigi funkcióját, ami végleg lezárhatja a német-orosz kulturális közeledés egy korszakát.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
