Bartolomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka megnyitójával szombaton hivatalosan is átadták a budapesti Fanarion Ortodox Keresztény Dialógus Központot.
A pátriárka beszédében háláját fejezte ki Magyarország népének, és köszönetet mondott a magyar kormánynak a központ létrehozásához nyújtott támogatásért. Kiemelte, hogy ez a beruházás nem csupán anyagi segítséget, hanem elkötelezett együttműködést is jelentett.
A szolidaritás és a párbeszéd fontossága
Bartolomaiosz hangsúlyozta, hogy az egyházatyák számára az elzárkózás és a közöny az emberi lét elidegenedett formáját jelenti, míg a testvériség és a szolidaritás központi jelentőségű. Mint fogalmazott:
„Az elzárkózás, a közöny az egyházatyák számára az emberi lét elidegenedett formáját testesíti meg, a testvériségre és a szolidaritásra ugyanakkor mindig különös hangsúlyt fektettek a nagy teológusok – mondta. A magyarok neve ezzel a tettel arany betűkkel íródott be a konstantinápolyi egyház történelmi évkönyveibe”
A pátriárka szerint a technikai civilizáció kihívásai ellenére is meg kell őrizni az emberi méltóságot és szabadságot. Az ortodox egyház küldetésének tekinti a világ átalakulásának segítését, amelyhez közös felelősségvállalásra van szükség. A központ a patriarchátus éthoszát fogja megtestesíteni, olyan ablakot nyitva a világra, ahol a teológia párbeszédet folytat a kultúrával és a tudománnyal.
Hídszerep Kelet és Nyugat között
Arszeniosz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha emlékeztetett arra, hogy a Fanarion alapjai a 10. századi missziós szolgálatig nyúlnak vissza, amikor Hierotheosz püspök munkája láthatatlan fonállal kötötte össze Magyarországot Konstantinápoly lelki örökségével. A metropolita hangsúlyozta, hogy az új központ nem kárpótlás, hanem a bizalom jele.
„A Fanarion magyarul kis fényt, kicsiny mécsest jelent, de idézi a konstantinápolyi Fanart is. Mindez nem idegen a magyar keresztény emlékezettől sem, amely egyszerre foglalja magában a Keletet és a Nyugatot, a kettő közötti hídszerep ma is az ország sajátos hivatása.”
Előzmények és egyházi háttér
A központ létrehozása a magyar kormány és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus 2014-ben kötött megállapodásán alapul. Az állam az ingatlan adományozásával és támogatásával segítette a projekt megvalósulását. A patriarchátus történeti áttekintése szerint a magyarországi híveket 1963-ban rendelték az ausztriai metropolita alá, azonban az egyházi szervezet kiépítése a politikai viszonyok miatt csak a rendszerváltást követően válhatott lehetővé. A Pesten élő ortodoxok belvárosi Nagyboldogasszony Székesegyháza a második világháború után a Moszkvai Patriarchátus kánoni joghatósága alá került.
Az új központ a tervek szerint a jövőben a tudományos és kulturális párbeszéd fontos színterévé válik, otthont adva a mai ember egzisztenciális kérdéseivel foglalkozó teológiai diskurzusoknak.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
