Donald Trump elnök hivatalos végrehajtási rendeletet írt alá, amely a szürke farkas és annak egyik alfaja, a mexikói farkas szövetségi szintű veszélyeztetett státuszának megszüntetését irányozza elő. A döntés értelmében az elnök felkérte Doug Burgum belügyminisztert, hogy 90 napon belül vizsgálja felül és határozza meg, vajon a szóban forgó farkaspopulációk elérték-e azt a mértékű regenerálódást, amely már indokolttá teszi a védelem alóli kivezetésüket. Az elnöki indoklás szerint a farmerek és a rancherek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az amerikai élelmiszer-ellátási láncban, valamint az ország kulturális örökségének megőrzésében, ezért a kormányzat kötelessége a kritikus fontosságú mezőgazdasági iparág támogatása.
A rendelet hátterében az Egyesült Államok gazdasági helyzete áll: a marhahús iránti kereslet az elmúlt évtizedben 10%-kal emelkedett, miközben a hazai állatállomány mérete 75 éves mélypontra süllyedt. A kormányzat a rekordmagas húsárak mérséklését tűzte ki célul, amelyet jelenleg a súlyos aszályok és a marhaállományt érintő parazitafertőzések is nehezítenek. Bár a rendelet nem ad azonnali felhatalmazást a gazdáknak a farkasok kilövésére, a lépés komoly feszültséget váltott ki a természetvédelmi csoportok körében, amelyek szerint a döntés veszélyeztetheti a több évtizedes, nehezen elért populáció-helyreállítási eredményeket.
A US Fish and Wildlife Service (FWS) adatai szerint a mexikói farkasok száma 2025-re 319 egyedre nőtt a vadonban, ami jelentős előrelépés az 1998-as, mindössze négy egyedet számláló állapothoz képest. Ezzel szemben a szürke farkasok teljes amerikai populációja körülbelül 18 000 egyedre tehető, ám a szakértők szerint a faj még mindig veszélyeztetettnek tekinthető, mivel természetes élőhelyeik nagy részét az emberi tevékenység már korábban elpusztította. A természetvédők arra is felhívták a figyelmet, hogy a farkastámadások a valóságban ritkák, és a gazdák jelenleg is jogosultak akár 100%-os kártérítésre a ragadozók által okozott állatállomány-veszteségek után, amelyeket az egyes államok által finanszírozott programok fedeznek.
A BBC beszámolója szerint Greta Anderson, a Western Watersheds Project igazgatóhelyettese szerint a rendelet csupán elterelő hadművelet, amelynek célja, hogy a gazdák figyelmét elvonja a kormányzat saját, számukra kedvezőtlen politikájáról. Claire Musser, a Grand Canyon Wolf Recovery Project ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: „A mexikói szürke farkas nem tekinthető helyreálltnak pusztán azért, mert a populáció száma növekedett.” A szakértők attól tartanak, hogy a szövetségi védelem gyengítése visszafordíthatatlan károkat okozhat a faj fennmaradásában, hasonlóan a 2022-es, bírósági pereskedésekbe fulladt kísérlethez, amely szintén a farkasok státuszának megváltoztatását célozta.
A gazdák helyzete ugyanakkor továbbra is feszült, mivel a Trump-adminisztráció a húsárak csökkentése érdekében lazított a marhahús-importra vonatkozó korlátozásokon, ami tovább szűkíti a hazai termelők profitmarzsát. A történelmi kontextus ismeretében a farkasok védelme különösen érzékeny téma, hiszen az Egyesült Államok kormánya a 19. század végén szisztematikus irtóhadjáratot folytatott a ragadozók ellen, ami a fajt a teljes kipusztulás szélére sodorta. A mostani rendelet nyomán a környezetvédelmi szervezetek már jelezték, hogy amennyiben a Belügyminisztérium a farkasok listáról való törlése mellett dönt, készek jogi úton megtámadni az intézkedést, ahogy azt korábban is tették.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
