Korrupciós botrány az ukrán ügyészségen: Callcenter-hálózatok és magas rangú vezetők érintettsége

Az ukrán hatóságok példátlan korrupciós ügyben indítottak vizsgálatot, amely közvetlenül érinti a főügyészség munkatársait, ahogy arról a Tagesschau beszámolt. A gyanú szerint a hatóságok magas rangú tisztségviselői szisztematikus csalásokban vettek részt, amelyek az úgynevezett „callcenterek” köré épültek. Ez a fejlemény komoly politikai kihívást jelent Volodimir Zelenszkij elnök számára is, mivel a botrány méretei az ország történetének egyik legsúlyosabb ügyévé nőhetnek, amely már a főügyész lemondásához is vezetett.

Az ukrán korrupcióellenes hatóságok, a NABU és a SAPO az elmúlt hetekben olyan hangfelvételeket hoztak nyilvánosságra, amelyek alapjaiban rengették meg a közvéleményt. A „Karthago” fedőnevű nyomozás középpontjában azok a cégek állnak, amelyek a felszínen ártalmatlan telefonos ügyfélszolgálatként működnek, ám a valóságban kiterjedt bűnözői hálózatot rejtenek. Mychajlo Tkatsch oknyomozó újságíró szerint ezek a cégek fiatal alkalmazottakat foglalkoztatnak, akik banki alkalmazottnak adva ki magukat csapolják meg az emberek számláit. Az újságíró már több mint három éve kutatja ezeket a kétes üzleti gyakorlatokat.

A „Global Initiative Against Transnational Organized Crime” adatai szerint Ukrajnában mintegy 1000 ilyen illegális callcenter működik, amelyekben összesen körülbelül 60 000 ember dolgozik. A szervezet áprilisi jelentése szerint ezek az egységek az egész ország területén elszórtan találhatók. Egy-egy ilyen központ havonta átlagosan egymillió dollár (kb. 370 millió forint) illegális bevételre tesz szert. A hatóságok mostanra odáig jutottak a nyomozásban, hogy a főügyészség magas rangú munkatársait közvetlenül érintettnek tartják, és egyenesen egy „kriminális egyesülés” működtetésével vádolják őket.

A nyomozati anyagokban „Kanzler” néven emlegetett magas rangú tisztségviselőt már őrizetbe vették. A nyilvánosságra hozott hangfelvételek alapján a nyomozók szerint a szálak a volt főügyészhez, Ruslan Krawtschenkóhoz vezetnek. A csoport „Chef” néven emlegetett vezetőjét ugyanis „Andrijowytsch” néven is említik, ami Krawtschenko apai nevére utal. További gyanút keltő körülmény, hogy a „Chef” korábban az adóhivatalnál dolgozott, akárcsak a volt főügyész. Emellett a „Kanzler” állítólag privát szolgáltatásokat is végzett Krawtschenko számára, például megszervezte a házának felújítását.

Ruslan Krawtschenko határozottan visszautasítja az ellene felhozott vádakat, annak ellenére, hogy a lemondása elkerülhetetlenné vált. Az Ukrainska Prawda oknyomozó portál értesülései szerint a főügyészség munkatársai rendszeres havi kenőpénzt kaptak a callcenterektől, cserébe azért, hogy védelmet biztosítottak számukra a büntetőeljárásokkal szemben. A lap számításai szerint, ha csak 100 ilyen cég élvezett hatósági védelmet, akkor havonta akár 700 000 dollár (kb. 260 millió forint) is áramolhatott a korrupt tisztviselőkhöz.

A botrány azonban valószínűleg nem áll meg a főügyészségnél. Andrij Osadtschuk ellenzéki parlamenti képviselő szerint elképzelhetetlen, hogy más bűnüldöző szervek vagy akár önkormányzati hatóságok ne tudtak volna a hálózatról. A képviselő szerint a „bűnözői iparág” méretei miatt a hallgatólagos beleegyezés vagy a tudomásulvétel szinte borítékolható volt a rendszeren belül.

A helyzet azért is rendkívül kényes Volodimir Zelenszkij elnök számára, mert ő maga javasolta a 36 éves Krawtschenkót a posztra a múlt évben. Megfigyelők már akkor is kritikusak voltak, mivel a jelölt korábban több magasabb pozícióra irányuló pályázaton, így a NABU és a SAPO vezetői posztjainál is elbukott. A feszültséget tovább fokozta, hogy az elnök tavaly aláírt egy olyan törvényt, amely a korrupcióellenes szerveket de facto a főügyészség alá rendelte volna, amit sokan Krawtschenko saját kezdeményezésének tartottak. A törvényt a tömeges tiltakozások hatására végül visszavonták.

A társadalom számára különösen fájdalmas a botrány az orosz támadóháború árnyékában. Mychajlo Tkatsch szerint miközben az ország polgárai a fronton harcolnak és áldozzák életüket, egyes csúcsvezetők a hatalommal visszaélve gazdagodnak. Ugyanakkor az ügy pozitív hozadéka is lehet: a korrupcióellenes hatóságok eddigi talán leghatékonyabb munkáját mutatják be, ami történelmi áttörést jelenthet az ukrán állam megtisztulásában.

Witalij Schabunin, a „Zentrum für Korruptionsbekämpfung” vezetője hangsúlyozta, hogy a jövőben elengedhetetlen a főügyészi poszt átlátható kiválasztási folyamat útján történő betöltése. Ez nem csupán belső igény, hanem az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat egyik alapvető vállalása is. A mostani események rávilágítanak arra, hogy az ukrán intézményrendszer reformja még hosszú út, de a hatóságok elszántsága a legmagasabb szinteken is érezteti hatását.