Kanada jelentős légvédelmi csomagot biztosít Ukrajnának

Kanada 350 millió kanadai dollár (kb. 95 milliárd forint) értékű segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajna számára, amelynek célja a létfontosságú légvédelmi elfogórakéták beszerzése. A bejelentést Mark Carney miniszterelnök tette meg, miután egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Kijev jelenleg kritikus hiányt szenved az amerikai gyártmányú Patriot elfogórakétákból, amelyek elengedhetetlenek az orosz ballisztikus rakéták megállításához, különösen most, hogy Moszkva jelentősen fokozta légi hadjáratát.

„Mivel Oroszország eszkalálja barbár légi hadviselését, amely válogatás nélkül célozza a polgári lakosságot, Ukrajna légvédelme kritikus fontosságúvá vált” – fogalmazott a kanadai kormányfő a Calgaryban tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy a két ország megállapodott a kritikus eszközök szállításáról, amely nemcsak az ukrán nép, hanem az ország infrastruktúrájának és légterének védelmét is szolgálja. Bár a konkrét típusokról és a szállítási ütemtervről nem közölt részleteket, a fegyvereket egy olyan amerikai programon keresztül biztosítják, amely lehetővé teszi a harmadik országok számára a gyors beszerzést és szállítást.

Az RTÉ beszámolója szerint Kanada a 2022. februári orosz invázió kezdete óta több mint 25,5 milliárd kanadai dollár (kb. 6900 milliárd forint) összértékű támogatást ígért Kijevnek, amelyből 8,5 milliárd kanadai dollár (kb. 2300 milliárd forint) közvetlen katonai segítség. A kormány emellett dróntermelésének felfuttatását is tervezi, amelynek egyharmadát Ukrajnának szánják a következő két évben. Kanada elkötelezett Ukrajna NATO- és EU-csatlakozási törekvései mellett is, amit a jelentős ukrán diaszpóra jelenléte is indokol.

Az orosz erők az elmúlt időszakban intenzívebbé tették a logisztikai és gazdasági célpontok elleni támadásokat. Kijevben egy benzinkutat, Dnyipróban pedig a Bunge nemzetközi agráripari vállalat létesítményét érte találat. Az ukrán vezetés szerint a támadások célja a terror és a megfélemlítés. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról számolt be, hogy a fővárosi benzinkút elleni dróntámadásban négyen megsérültek. Dnyipróban a napraforgóolaj-üzem elleni csapás két halálos áldozatot követelt, és öt ember megsebesült.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a támadások nem véletlenszerűek, hanem az amerikai üzleti érdekek elleni szisztematikus kampány részei. „Ez nem véletlen, hanem része Moszkva szisztematikus terrorhadjáratának az amerikai vállalkozások és gazdasági érdekek ellen” – írta az X közösségi oldalon. A dnyiprói üzem egyébként Ukrajna egyik legnagyobb élelmiszeripari létesítménye, amely naponta 1600 tonna olajos mag feldolgozására képes.

Pavlohradban, amely kulcsfontosságú tranzitpont az ukrán frontvonalak felé vezető úton, egy orosz csapás négy ember életét oltotta ki, és mintegy 60 fő sérült meg a helyi tisztviselők tájékoztatása szerint. Szumiban egy bevásárlóközpontot ért találat egy sugárhajtású drón révén, mindössze egy nappal azután, hogy egy hasonló támadásban két ember meghalt és 20 megsebesült a városban.

A háborúban álló felek az elmúlt hetekben kölcsönösen fokozták a logisztikai központok és gazdasági célpontok elleni csapásokat, miközben Oroszország a kikötőket, Ukrajna pedig az oroszországi olajfinomítókat és kereskedelmi hálózatokat támadja. A déli Mikolajiv városában az éjszakai orosz csapások négy ember halálát okozták, további 19-en pedig megsérültek.

A konfliktus kiterjedtségét jelzi, hogy a belgorodi régióban is történtek ukrán dróntámadások, amelyek egy meg nem nevezett létesítményt céloztak Novij Oszkol városában. A helyi hatóságok szerint az incidensben egy ember életét vesztette, hatan pedig megsérültek. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a polgári infrastruktúra elleni támadások száma folyamatosan emelkedik, ami sürgős nemzetközi beavatkozást és védelmi eszközök szállítását teszi szükségessé a régióban.

Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök szerint a vállalkozások és a polgári infrastruktúra elleni orosz támadások „gyorsan növekednek”, ezért sürgette a kormányt, hogy „reagáljon és előre cselekedjen”. Oroszország ugyanakkor tagadja, hogy szándékosan célozna polgári létesítményeket, bár a támadások gyakorisága és célpontjainak jellege egyre inkább a logisztikai hálózatok megbénítására irányul.

A kijevi Ukrnafta benzinkút elleni támadás különösen aggasztó, mivel ez volt az első alkalom, hogy sugárhajtású drónt vetettek be ilyen létesítmény ellen a fővárosban. Az elmúlt hónapokban az ukrán frontvonalak közelében már mintegy 300 hasonló támadás érte a benzinkutakat, ami Bohdan Kukura, az Ukrnafta vezérigazgatója szerint nem más, mint a „polgári lakosság terrorizálása és megfélemlítése”.