Bírósági döntés korlátozza a Trump-kormányzat migránsok harmadik országba történő kitoloncolását

Az Deutsche Welle beszámolója szerint egy amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság jelentős mértékben helybenhagyott egy olyan korábbi döntést, amely korlátozza a Trump-kormányzat azon gyakorlatát, hogy a migránsokat gyorsított eljárással harmadik országokba toloncolják ki anélkül, hogy érdemi lehetőséget biztosítanának számukra a biztonsági aggályaik kifejtésére. A bostoni székhelyű, elsőfokú fellebbviteli bíróság háromtagú tanácsa pénteken kimondta: a migránsoknak hatékony tájékoztatást kell kapniuk a tervezett célországról, és joguk van megtámadni a kitoloncolást, amennyiben üldöztetéstől vagy kínzástól tartanak az adott államban.

Vita a belbiztonsági minisztérium irányelveiről

A jogi eljárás a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) azon irányelvét támadja, amely lehetővé teszi, hogy a jogerős kitoloncolási végzéssel rendelkező személyeket ne a származási országukba, hanem harmadik államba küldjék, amennyiben a hatóságok diplomáciai garanciákat kapnak arra, hogy az érintettek ott nem szenvednek el üldöztetést vagy kínzást. A bíróság álláspontja szerint azonban ez a politika alapvető védelmi jogokat vonhat meg azoktól a migránsoktól, akiket előzetes értesítés nélkül, számukra ismeretlen országokba szállítanak át. A Trump-kormányzat várhatóan a Legfelsőbb Bírósághoz fordul a döntés miatt. James Percival, a DHS főtanácsosa a közösségi médiában jelezte, hogy az irányelv egyelőre érvényben marad, mivel a pénteki bírósági végzés még nem lépett hatályba. „Ha valaki üldöztetéstől tart a hazájában, a DHS-nek joga van máshová küldeni” – fogalmazott a tisztségviselő.

Több mint 25 ezer érintett

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a Third Country Deportation Watch adatai szerint Donald Trump elnöki hivatalba lépése óta több mint 25 000 migránst toloncoltak ki legalább 29 különböző harmadik országba. A programot a Refugees International és a Human Rights First szervezetek működtetik. A beszámolók szerint a kitoloncoltak közül többen is veszélyes körülmények közé kerültek; például két, Egyenlítői-Guineába küldött férfit önkényesen fogva tartottak, bántalmaztak és fegyverrel fenyegettek egy fogolytáborrá alakított szállodában. Az érintett harmadik országok között olyan államok is szerepelnek, mint a Közép-afrikai Köztársaság, amelyek emberi jogi mutatói és kormányzati gyakorlata nemzetközileg is komoly aggályokat vet fel. A bírósági döntés így egyfajta védőhálót próbál biztosítani a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok számára, akik a nemzetközi jogi normák szerint menedékjogot kérhetnének, ha a hatóságok nem kerülnék meg a szokásos eljárásrendet.