A kardiovaszkuláris rehabilitáció jövőjéről egyeztettek Pécsett

Dr. Hegedűs Zsolt közölte, hogy pénteken délután a Pécsi Kardiológiai Kongresszus szakmai rendezvényén vett részt Ruzsa Diána pécsi országgyűlési képviselővel. Az eseményt a Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportja, valamint a Pécsi Tudományegyetem közösen szervezte meg. A program keretében Buga László és Becságh Péter államtitkárokkal együtt folytattak szakmai párbeszédet a postinfarktusos betegek ellátásának javításáról.

A betegút egységes szemlélete

A szakmai előadások központi témája a kardiovaszkuláris prevenció és rehabilitáció jövője volt. A szakértők egyetértettek abban, hogy az akut szívinfarktus sikeres kórházi kezelése csupán az első lépés, a valódi gyógyulás a következő hónapok és évek folyamatos gondozásán múlik. A cél az, hogy a beteg megfelelő rehabilitációhoz jusson, sikerüljön csökkenteni a kockázati tényezőket, és a páciens visszatérhessen a megszokott életéhez, munkájához és családjához.

A prevenciót, a rehabilitációt és az utánkövetést ezért nem különálló feladatként, hanem egyetlen, folyamatos betegútként kell megszervezni. Ez a megközelítés elengedhetetlen a hosszú távú életkilátások javításához, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek kezelése komplex, multidiszciplináris feladatot igényel az egészségügyi rendszertől.

Digitális eszközök a betegközpontú ellátásban

A szakmai egyeztetésen kiemelték, hogy a betegközpontú ellátáshoz új megoldásokra van szükség. Az otthoni rehabilitáció, a távmonitorozás és a különböző digitális eszközök jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ellátás folyamatosabbá és elérhetőbbé váljon. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a technológia önmagában nem cél, hanem eszköz a jobb döntések meghozatalához és a szorosabb utánkövetéshez.

A rehabilitáció során nem elegendő csupán a laboreredményeket, a vérnyomást vagy a fizikai terhelhetőséget vizsgálni. A szakemberek szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a beteg milyen célokat tűz ki maga elé, és milyen támogatásra van szüksége a mindennapi életbe való visszatéréshez. A rendelkezésre álló szakmai tudás átültetése a mindennapi gyakorlatba kulcsfontosságú feladat a jövőben, hogy minél több beteg részesülhessen a korszerű ellátásban.