Az Alkotmánybíróság közelmúltbeli döntése nyomán Győr polgármestere is kedvező fejleményekre számít a város által benyújtott alkotmányjogi panasz kapcsán. Pintér Bence szerint a testület állásfoglalása egyértelmű irányt mutat az önkormányzati hozzájárulások szabályozásának jövőbeli átalakításához.
Győr és valamennyi érintett önkormányzat szempontjából rendkívülinek nevezte kedden a Facebook-oldalán Pintér Bence, Győr polgármestere (Tiszta Szívvel a Városért Egyesület), hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek minősítette a szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályait, egyben bizodalmát fejezte ki, hogy Győr esetében is hasonló döntést hoz majd a testület, mint Budaörs vonatkozásában.
A bejegyzésben Pintér Bence emlékeztetett, hogy miután a közgyűlés felhatalmazta, alkotmányjogi panaszt nyújtott be júliusban a szolidaritási hozzájárulás miatt.
A júliusi közgyűlésen elfogadott előterjesztés indoklása szerint az alkotmányjogi panasz lényege, hogy a 2025-ben az egykori nemzetgazdasági miniszter által kiadott miniszteri rendelet irányadó rendelkezése – különösen az 1. melléklet 298. sora – aránytalanul korlátozza az alaptörvény 32. cikkében biztosított önkormányzati autonómiát, továbbá az önkormányzati vagyon és saját bevételek alkotmányos védelmét, miközben a kötelezettség érvényesítéséhez nem kapcsolódik ténylegesen igénybe vehető rendes jogorvoslat.
„Pintér Bence a keddi bejegyzésében is leírta, hogy Győrnek idén 13 milliárd 138 millió 569 ezer 639 forint befizetési kötelezettsége van szolidaritási hozzájárulás címen.”
Úgy fogalmazott, „jó eséllyel a mi alkotmányjogi panaszunknak is helyt adhat majd az Ab a Budaörssel kapcsolatos döntése alapján, érvelésünk ugyanis hasonló, a jogi helyzet megegyezik”, a friss Ab-határozat szövegéből egyértelműen hasonló döntés következik.
Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság határozata „világos helyzetet teremt”, a kormánynak 2027-re meg kell változtatnia a szolidaritási adó rendszerét, el kell kezdenie az érdemi tárgyalást az önkormányzatokkal az önkormányzati feladatellátás finanszírozásának teljes átalakításáról, valamint meg kell terveznie, hogy miként kompenzálja az önkormányzatokat a következő években a 2025-ben és idén jogellenesen elvont bevételek miatt.
„Az Alkotmánybíróság hétfőn alaptörvény-ellenesnek minősítette az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályait, mivel azok sértik az alaptörvény tisztességes hatósági eljáráshoz való jogra és azzal összefüggésben egyéb eljárási garanciákra vonatkozó rendelkezéseit.”
Az Alkotmánybíróság azt közölte a honlapján, hogy december 31-i hatállyal megsemmisítette a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvény vonatkozó részét, illetve „az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítására és a nettó finanszírozás keretében történő levonására” szövegrészét, valamint más bekezdését is.
A testület ezenkívül döntésével alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a települési önkormányzatok által 2025-ben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló minisztériumi rendeletnek az indítványozó budaörsi önkormányzatot érintő sorát.
Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást Magyarországon 2017-ben vezették be; 2021-től a számítás alapja az önkormányzatok helyi iparűzési adóerő-képessége.
A szolidaritási hozzájárulás rendszere 2017 óta van érvényben, 2021-től pedig az önkormányzatok helyi iparűzési adóerő-képessége határozza meg a befizetendő összegeket.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
