Hamarosan társadalmi egyeztetésre kerülhet az egymilliárd forint feletti vagyonadó tervezete

Néhány héten belül társadalmi egyeztetésre kerülhet a vagyonadóról szóló jogszabálytervezet, ezt követően pedig várják a szakmai szervezetek észrevételeit – jelentette be Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a Magyar gazdaság 2030 – Versenyképesség beindítva című konferencián.

Az államtitkár ismertette, hogy a kormány egymilliárd forint értékhatár felett 1 százalékos vagyonadót vezetne be. Kiemelte, hogy ez nem egyszeri adó lesz, és a lehető legszélesebb körű vagyonelemekre terjed majd ki, beleértve a céges részesedéseket, ingatlanokat, ingóságokat, valamint a hazai és külföldi vagyonelemeket is.

Összetett értékelési szabályok

Kövesdy Attila jelezte, hogy az ingatlanok és a vállalkozások értékének meghatározása összetett feladat, ezért a jogszabály részletes értékelési szabályokat tartalmaz majd. Mivel sokféle ingatlan és vállalkozás létezik, megfelelő értékelési módszereket kell kialakítani.

A széles adóalap kialakítását az indokolja, hogy ha egyes eszközosztályokat kivonnának az adó hatálya alól, akkor a vagyon ezekbe áramolna. A szabályozás kialakításánál ugyanakkor figyelembe veszik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményeket.

Politikusok vagyonosodása és egyéb adóintézkedések

Az államtitkár szólt arról is, hogy hamarosan megjelenhet a volt és jelenlegi politikusok vagyonosodásának vizsgálatáról szóló törvénytervezet, amelyet a tervek szerint az Országgyűlés elé terjesztenek. Emellett megerősítette, hogy a kormány a jövőben is nyitott az egyeztetésre a szakmai szervezetekkel.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) újbóli, széles körű elérhetővé tétele kapcsán elmondta, hogy a jogalkotás folyamatban van, és hamarosan megjelenhet a jogszabálytervezet. Január elsejétől az szja-jóváírás az alacsonyabb jövedelműeknek jelent majd segítséget, a jövedéki adóemelésből származó plusz forrásokat pedig az egészségügyre fordítják.

Elmondása szerint a társaságiadó-rendszer felülvizsgálatánál hangsúlyos szempont a nagyobb vállalatok arányosabb közteherviselése, továbbá a fejlesztési adókedvezmény átalakítását is tervezik, célzottabb támogatásokkal.

Az RRF-források és a NAV átalakítása

Az elmúlt időszakról szólva beszámolt arról, hogy az RRF-források hazahozatalához kapcsolódó adócsomag kidolgozása és az egyeztetések jelentős munkát igényeltek, több jogszabályt is elfogadtak az augusztus végi határidőig.

Hatályba lépett a bizalmi vagyonkezelés újraszabályozása, a cél az adótervezési célú visszaélések és kiskapuk bezárása volt, az új szabályozás pedig kötelező NAV-ellenőrzést ír elő.

Emellett új elnököt és elnökhelyettest neveztek ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) élére, ezzel új pályára állhat a szervezet. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy új szemléletre van szükség, hogy ne csak a nyugtaadási kötelezettséget elmulasztó kisebb vállalkozókat ellenőrizzék.

Uniós jog és jövőbeli tervek

Szólt arról, hogy több, a korábbi kormányzat által elfogadott, uniós joggal ellentétes intézkedést is kezelni kellett, egyebek mellett a szén-dioxid-kvótaadó és a bányajáradék területén.

Az államtitkár tájékoztatása szerint ősszel további, jellemzően technikai jellegű adóváltozások várhatók. Folytatódnak a NAV digitalizációs fejlesztései, köztük az e-áfa és a nyugtaadással kapcsolatos rendszerek fejlesztése.

Továbbra is cél a vállalkozások adóadminisztrációs terheinek csökkentése, hogy több erőforrás maradjon a cégeknél bővítésre és működésre.

Kövesdy Attila zárásként megerősítette, hogy a kormány a jövőben is nyitott az egyeztetésre a szakmai szervezetekkel, miközben folytatják a gazdasági versenyképességet támogató intézkedések kidolgozását.