Masoud Pezeshkian: Irán sosem térdel le az Egyesült Államok előtt

Masoud Pezeshkian iráni elnök az ENSZ-közgyűlésen tartott beszédében határozottan kijelentette, hogy Irán soha nem fog „letérdelni” az Egyesült Államok előtt, még a hét hónapja tartó fegyveres konfliktus ellenére sem, ugyanakkor jelezte, hogy országa kész a diplomáciai megoldások keresésére. A BBC beszámolója szerint az elnök Donald Trump amerikai elnök azon fenyegetésére reagált, amelyben az Iszlám Köztársaság „megsemmisítését” helyezte kilátásba, amennyiben nem születik hamarosan megállapodás. Pezeshkian hangsúlyozta, hogy az iráni nép ellenállása csak fokozódik a szankciók, a növekvő nyomás és a megfélemlítési kísérletek hatására.

Az iráni elnök világossá tette, hogy bármilyen jövőbeli megállapodásnak tartalmaznia kell az Egyesült Államok által bevezetett blokád megszüntetését, amely jelenleg megakadályozza az iráni hajók közlekedését a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szorosban. Kiemelte, hogy elfogadhatatlan az a helyzet, amelyben mások élvezik a vízi út előnyeit, miközben Iránt elzárják a hozzáféréstől. Az amerikai delegáció a beszéd kezdetekor kivonult az ülésteremből, így az Egyesült Államok részéről nem érkezett azonnali reakció a kijelentésekre.

Pezeshkian visszautasította azokat az amerikai vádakat, amelyek szerint Irán terrorizmust támogatna, és emlékeztetett arra, hogy országa maga is a terrorizmus áldozata. Beszéde során felmutatta a néhai legfelsőbb vezető, Ayatollah Ali Khamenei fényképét, aki egy február végi, az Egyesült Államok és Izrael által közösen végrehajtott légicsapásban vesztette életét. Emellett bemutatta azoknak a civileknek a fényképeit is, akik a minabi általános iskola és a lamerdi sportközpont elleni rakétatámadásokban haltak meg. Az Egyesült Államok tagadta a lamerdi támadást, a minabi eseményeket pedig vizsgálják.

„Ártatlan embereink gyáva támadások és az országunkra kényszerített agresszió célpontjai voltak. Mi pedig a legnagyobb erővel védtük meg magunkat” – fogalmazott az elnök. A feszültségek tovább fokozódtak, amikor szerdán egy teherhajót ért támadás a Hormuzi-szorosban, amely egy indiai tengerész halálát okozta. Az incidens miatt India külügyminisztériuma a szabad hajózási útvonalak helyreállítását követelte.

A konfliktus eszkalációja és a korábbi megállapodások kudarca

Irán még februárban válaszolt az Egyesült Államok és Izrael által indított masszív légihadjáratra, amikor halálos rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre Izrael, valamint a térségbeli, amerikai katonai bázisokat befogadó arab államok ellen. Ezzel párhuzamosan Irán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a globális olaj- és gázszállítmányok ötöde halad át, kereskedelmi hajók támadásával a Perzsa-öbölben, az Ománi-öbölben és az Arab-tengeren.

Az Egyesült Államok áprilisban válaszul blokád alá vonta az iráni kikötőket és hajókat. Bár júniusban született egy előzetes megállapodás a háború lezárásáról és a szoros újranyitásáról, az egyezség heteken belül összeomlott, mivel a kereskedelmi hajók elleni támadások folytatódtak, az Egyesült Államok pedig visszaállította a blokádot. Irán továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyos mértékű ellenőrzést gyakoroljon a szoros felett és díjakat szedjen a hajóktól, amit Washington határozottan elutasít.

Nukleáris program és a tárgyalások kilátásai

Donald Trump az ENSZ-közgyűlésen elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy „nagy döntés” előtt áll: vagy tárgyalások útján teszi lehetővé Irán újjáépítését, vagy „gyorsan megsemmisíti” az országot. Pezeshkian ezt a retorikát a „megfélemlítő mentalitás” jelének nevezte, és leszögezte, hogy Irán nem fogadja el az erőszak nyelvét, de nyitott a párbeszédre. Az elnök megerősítette, hogy Irán nem mond le a polgári célú nukleáris programhoz való jogáról, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem törekszenek atomfegyverek kifejlesztésére. „Világosan mondjuk: nincsenek atomfegyverek és nincsenek korlátozások a békés nukleáris technológiára vonatkozóan” – tette hozzá.

Trump ezzel szemben azt állította, hogy a háború megakadályozta Iránt abban, hogy atomfegyverhez jusson, és követelte, hogy az iráni vezetők „mondjanak le nukleáris ambícióikról”. A New York-i események margóján Abbas Araghchi iráni külügyminiszter és Steve Witkoff amerikai megbízott közvetett tárgyalásokat folytatott katari közvetítők segítségével.

Witkoff reményét fejezte ki, hogy a június óta első alkalommal zajló egyeztetések „konstruktívnak és ígéretesnek bizonyulnak”, hozzátéve, hogy a közvetítők folytatják munkájukat. Ezzel szemben az iráni külügyminisztérium szóvivője, Esmail Baqai szerint a tárgyalások „nem hoztak semmi újat”, és Araghchi fenntartotta Irán korábbi feltételeit, beleértve az amerikai blokád megszüntetését és a befagyasztott iráni vagyoneszközök felszabadítását.