Szakmai háttéranyag elkészítésével segítenék az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar tagjának kiválasztását magyar jogvédő szervezetek. A közös közleményt az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Rosa Parks Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Validity Alapítvány – Központ a Mentális Sérültek Jogaiért jegyzi.
A szervezetek a háttéranyagot eljuttatták az Igazságügyi Minisztériumnak azt követően, hogy a tárca szeptember 15-én pályázatot írt ki az Európa Tanács által működtetett intézmény bírói posztjának betöltésére. A közleményben ugyanakkor kifogásolták, hogy a minisztérium nem hozta nyilvánosságra, kik és milyen szempontok alapján bírálják majd el a beérkező jelentkezéseket.
Paczolay Péter mandátuma már lejárt
Emlékeztettek arra, hogy április 23-án lejárt Paczolay Péter bíró kilencéves mandátuma az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Bár a szabályok értelmében mindaddig hivatalban maradhat, amíg utódját megválasztják, ezzel indokolatlanul meghosszabbodik a megbízatási ideje, ami ellentmond a jogállami követelményeknek.
A korábbi kísérletek során az Orbán-kormány nem járt sikerrel: a parlamenti közgyűlés bíróválasztással foglalkozó bizottsága eljárási okokra hivatkozva elutasította mindhárom magyar jelöltet. Ennek a sikertelen eljárásnak lett a következménye, hogy áprilisra nem választották meg az új magyar bírót, aki átvehette volna Paczolay helyét.
A szervezetek felidézték, hogy nem ez volt az első magyar kudarc bírójelölésnél: 2016-ban a kiválasztási folyamat elégtelensége, a pályázat teljes hiánya miatt kellett a három magyar jelöltnek visszalépnie. Ezt követően 2017-ben, az új fordulóban választották meg Paczolay Pétert strasbourgi bírának. Akkor tizennégy magyar civil szervezet bírálta, hogy nem volt előre meghatározott eljárásrend, és a folyamat sem a jogász szakma, sem a szélesebb nyilvánosság számára nem volt átlátható.
Nemzetközi elvárások a kiválasztásnál
A szervezetek jelezték, hogy a folyamat átláthatósága nem a magyar civilek vesszőparipája, hanem az Európa Tanács kötelező elvárása a tagállamok felé. Az Európa Tanács számos olyan szempontot határozott meg, amelyet az eljárás során érvényesíteni kell, máskülönben a közgyűlés elutasítja a jelölteket.
A bíróválasztás eredményessége érdekében az Igazságügyi Minisztériumnak olyan eljárásrendet kell kialakítania, amely megfelel a nemzetközi követelményeknek. A jelölteket például szóban és nyilvánosan kell meghallgatnia a bíráló bizottságnak, az eljárásból pedig ki kell zárni az egyoldalú befolyásolás lehetőségét.
A szakmai elvárások között szerepel, hogy a kiválasztó testületben többségben legyenek a kormánytól független szakemberek. Emellett olyan bírójelölteket kell választani, akiknek függetlensége és pártatlansága megkérdőjelezhetetlen, valamint rendelkeznek a szükséges nyelvtudással és szakmai tapasztalattal. A minisztériumnak érdemben együtt kell működnie az Európa Tanács független szakértőkből álló tanácsadó testületével is, amelynek véleményét figyelembe kell venni.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Európa Tanács mind a 46 tagállamából egy-egy tagja van, akik megválasztásukat követően teljes körű autonómiát élveznek az ítélkezésben, tehát nem a saját államuk érdekeit képviselik, hanem szakmai és lelkiismereti meggyőződésük alapján járnak el. Az illetékes testület három jelölt közül választja ki a tagállamot képviselő bírát.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
