Megkezdődött a rókák és aranysakálok parazitológiai fertőzöttségének országos vizsgálata

Megkezdődött a róka- és aranysakál-állomány parazitológiai monitoringprogramja, amelynek célja az emberre is veszélyt jelentő Echinococcus multilocularis és Trichinella féregfajok magyarországi előfordulásának nyomon követése.

A több mint öt hónapon át tartó program során a szakemberek várhatóan mintegy 700 róka és aranysakál vizsgálatát végzik el. A kezdeményezés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az Országos Magyar Vadászkamara, valamint az Állatorvostudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem együttműködésében valósul meg.

Kockázatelemzés alapján gyűjtik a mintákat

A monitoringprogram keretében országszerte, kockázatelemzés alapján meghatározott számban gyűjtenek mintákat. A tervezésnél a szakemberek figyelembe vették a korábbi állati és humán megbetegedések területi előfordulását is. A minták begyűjtése a vadászatra jogosultak közreműködésével történik, a laboratóriumi vizsgálatokat pedig a Nébih végzi.

A program azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a rókák és az aranysakálok jelentős szerepet töltenek be a paraziták terjesztésében. A vadon élő ragadozók vizsgálatával naprakész információ nyerhető a fertőzöttség hazai helyzetéről, emellett nyomon követhetők az eddig ismert gócpontok esetleges területi változásai is.

Az Echinococcus multilocularis egy galandféreg, amelynek természetes végleges gazdái a kutyafélék, elsősorban a rókák, aranysakálok és nyestkutyák. Az ember a parazita petéinek szájon át történő felvételével fertőződhet, például nem megfelelően megmosott élelmiszer vagy szennyezett kéz közvetítésével. A kialakuló betegség, az alveoláris echinococcosis elsősorban a májat érinti, lassan fejlődik és kezelés hiányában végzetes kimenetelű megbetegedést okozhat. Magyarországon a parazitát először 2002-ben mutatták ki rókában, jelenleg több régió is erősen fertőzöttnek tekinthető.

A Trichinella fajok szintén jelentős humánegészségügyi kockázatot hordoznak. Az ember rendszerint a fertőzött, nyers vagy nem kellően hőkezelt hús, illetve az érleléssel tartósított húskészítmények elfogyasztásával fertőződhet. A paraziták életciklusában a húsevő vadon élő állatok, így a róka és az aranysakál is fontos szerepet töltenek be.

A monitoringprogram 2027. február végén zárul, ezt követően nyílik lehetőség az eredmények átfogó értékelésére.