Balendra Shah: Nepál súlyos árat fizet a klímaváltozásért

Négy héttel a Nepált sújtó katasztrofális villámárvizek után az ország miniszterelnöke az ENSZ közgyűlésének pódiumán figyelmeztette a világ vezetőit a melegedő bolygó drámai hatásaira, amint arról a Deutsche Welle beszámolt. Balendra Shah csütörtöki felszólalásában hangsúlyozta: „Bárcsak azért állhatnék itt ma, hogy a fejlődésről, a demokráciáról, a békéről és egy fiatal nemzet reményeiről beszéljek. Ehelyett epikus méretű halálról és pusztításról kell szólnom.”

A Himalája mint a bolygó életfenntartó rendszere

A nepáli vezető kiemelte, hogy a klímaváltozás veszélyei nem ismernek határokat, ezért a Himalája védelme érdekében szorosabb nemzetközi együttműködésre van szükség. „A Himalája nem a bolygó perifériája. A Föld életfenntartó rendszerének része” – fogalmazott Shah. Javaslatot tett egy Himalájai Klíma-reziliencia Mechanizmus létrehozására, amelyet Nepál, India és Kína vezetne. A kezdeményezés célja a műholdas adatok és szakértelem megosztása, valamint a veszélyes gleccsertavak folyamatos monitorozása lenne.

A miniszterelnök emellett erősebb, közös korai előrejelző rendszerek kiépítését és összehangolt, határokon átnyúló katasztrófavédelmi segítségnyújtást sürgetett. „Legyen a Himalája a nemzetközi együttműködés laboratóriuma, ne pedig a töredezett információk határvidéke” – tette hozzá a kormányfő.

Kollektív felelősségvállalás a válságkezelésben

Shah rámutatott, hogy országa a globális üvegházhatású gázkibocsátás kevesebb mint 0,1%-áért felelős. „Nem mi teremtettük ezt a válságot, mégis kolosszális árat fizetünk érte” – mondta, hangsúlyozva, hogy nem egy konkrét nemzetet vagy kontinenst hibáztat. „Nem azért vagyunk itt, hogy a klímaváltozást újabb geopolitikai csatatérré változtassuk. Azért vagyunk itt, hogy mindenkit a közös felelősségvállalásra és szolidaritásra kérjünk.”

A 36 éves kormányfő, aki a 81. ENSZ-közgyűlés legfiatalabb felszólalója volt, határozottan kiállt amellett, hogy a helyreállításhoz hitel helyett vissza nem térítendő támogatásokra van szükség. Szerinte a sérülékeny országokat nem szabad további adósságokba kényszeríteni egy klímakatasztrófa után. „Amikor egy klímavezérelt katasztrófa elpusztítja egy szegény ország infrastruktúráját, a válasz nem lehet egyszerűen egy újabb óriáshitel vagy apró támogatások foltozgatása.”

A pusztító „himalájai cunami” utóhatásai

Augusztus 26-án egy gleccser omlott össze a nepáli és a kínai Tibeti Autonóm Régió határán, ami földcsuszamlásokat és villámárvizeket indított el a völgyekben. A katasztrófa során egész falvak semmisültek meg, és sokan rekedtek a hegyek mélyén lévő vízerőművek alagútjaiban, ahonnan sűrű sárban kúszva próbáltak kimenekülni. A hivatalos adatok szerint több mint 6000 ember eltűnt, a kutatási és mentési munkálatok pedig a mai napig zajlanak, miközben a régió a természeti csapás súlyos következményeivel küzd.

A tragédia rávilágít arra a globális problémára, hogy a legkevésbé fejlett, ugyanakkor a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országok kényszerülnek a legnagyobb áldozatokra. A nemzetközi közösség számára a nepáli helyzet egyfajta figyelmeztetésként szolgál a klímafinanszírozás és a technológiai transzfer sürgős átalakítására.