Olaszország szigorít: korlátozzák a külföldi diákok számát az iskolákban

A The Guardian beszámolója szerint az olasz kormány új rendeletet fogadott el, amely korlátozza a külföldi diákok számát az osztálytermekben, valamint betiltja a burka és a nikáb viselését az iskolákban. A lépést a bírálók éles kritikával illették, szerintük a kabinet ezzel a jövő évi általános választások előtt próbálja megnyerni a szélsőjobboldali szavazókat, mesterségesen szítva a megosztottságot. Giorgia Meloni miniszterelnök, a jobboldali Olasz Testvérek párt vezetője a döntést „józan ész diktálta intézkedésnek” nevezte, amely szerinte nem megoszt, hanem segíti az integrációt.

A kormányfő közösségi oldalán kifejtette, hogy 30 százalékos felső határt vezetnek be azokban az osztályokban, ahol a diákok nem ismerik megfelelően az olasz nyelvet. Emellett nyelvi eszközöket biztosítanak a tanuláshoz, miközben az iskolai burka- és nikábtilalom is életbe lép. Meloni korábban egy ifjúsági rendezvényen úgy fogalmazott, nem engedhető meg, hogy az olasz gyerekek kisebbségbe kerüljenek saját osztálytermeikben, ezért jogilag szabályozni kívánják a külföldi diákok létszámát.

Szigorú szankciók és integrációs elvárások

A csütörtökön elfogadott rendelet értelmében, amennyiben a diákok tartós integrációs nehézségekkel küzdenek vagy nem sajátítják el a nyelvet, a szülőket a szociális szolgálatokhoz irányítják. A családoknak kötelezően részt kell venniük ingyenes írás-olvasás és olasz nyelvi kurzusokon. A szabályok be nem tartása esetén a szülőkre akár 1000 euró bírságot is kiszabhatnak. Giuseppe Valditara oktatási miniszter közölte, hogy az intézkedések a 2027-28-as tanévtől lépnek életbe, és az ország mintegy 1000 osztálytermét érintik, ami az összes osztály 0,3 százalékát jelenti.

A kormány ugyanakkor jelezte, hogy a mentességek is érvényesek lesznek: nem vonatkoznak a szabályok azokra a diákokra, akik Olaszországban születtek és nőttek fel, vagy legalább két év óvodai, illetve három év iskolai oktatásban részesültek az országban. A jogvédők szerint azonban a retorika felerősítése csupán a kormányzati eredménytelenség elfedését szolgálja. Daniela Ionita, az Olaszok Állampolgárság Nélkül kampánycsoport képviselője rámutatott, hogy a külföldinek minősített diákok 60 százaléka Olaszországban született, mégis számtalan akadályba ütközik az állampolgárság megszerzése során.

Politikai nyomás és választási stratégiák

Marco Tarchi politológus, a Firenzei Egyetem oktatója szerint az iskolai intézkedések egyértelműen a jobboldali politikai kihívásoktól való félelemből fakadnak. Február óta a Futuro Nazionale (FN) párt jelentős támogatottságot szerzett a szélsőjobboldalon, a közvélemény-kutatások szerint akár 8 százalékot is elérhetnek a 2027 tavaszára várt választásokon. A pártot Roberto Vannacci volt tábornok vezeti, akinek népszerűsége a koalíciós partnerek, a Liga és a Forza Italia támogatottságát is meghaladja.

Tarchi úgy véli, sok korábbi Meloni-szavazó pártolt át az FN-hez, mivel csalódtak a kormányfőben, aki hatalomra kerülése után több korábbi radikális álláspontját is felpuhította, különösen az Európai Unióval és a migrációval kapcsolatban. A szakértő szerint Meloni most azért próbál visszatérni a korábbi, keményebb retorikához, hogy visszanyerje a csalódott választói réteget. Az Amnesty International kutatója, Elisa De Pieri szerint a kormány a jövőben is hasonló, polarizáló kampányra készül, amelynek hatásait elsősorban a migráns közösségek szenvedik el.

De Pieri szerint a kormányfő kerülni fogja az Albániával kötött, tengeri fogva tartási megállapodásról szóló vitákat, mivel az nem hozta a várt eredményeket, ráadásul rendkívül költségesnek bizonyult, és több nemzeti, illetve nemzetközi bíróság is kifogásolta. Ehelyett a kormány várhatóan agresszívebb migrációs retorikát alkalmaz majd, ami tovább mélyítheti a társadalmi megosztottságot a választási kampány során.

A bírálók szerint a kormány olyan problémákra reagál, amelyek a valóságban nem léteznek, hiszen a burka vagy nikáb viselése az olasz iskolákban rendkívül ritka jelenség. A Save the Children szervezet szerint az intézkedések végső soron „első- és másodosztályú diákok” létrehozásához vezetnek. Elly Schlein, a Demokrata Párt vezetője „szégyenletesnek” nevezte a rendeletet, és azzal vádolta a kormányt, hogy elszakadt a valóságtól. Szerinte a szülők sokkal égetőbb problémákkal küzdenek, mint például az omladozó iskolaépületek, a tankönyvek magas ára vagy a tanárok alacsony bére. „A kormány válasza minderre az, hogy kitiltja a külföldi gyerekeket az osztálytermekből” – tette hozzá Schlein, aki szerint a kabinet csupán boszorkányüldözést folytat a legfiatalabbak ellen, miközben négy évnyi költségvetési megszorítás után semmilyen érdemi beruházást nem hajtott végre az oktatási infrastruktúrában.