Vegyes eredményekkel zárta az ENSZ-közgyűlést Volodimir Zelenszkij

Vegyes eredményekkel zárta a New York-i ENSZ-közgyűlést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ahogy arról az RTÉ beszámolt. Az elnök a látogatás során ismételten felszólította a nemzetközi közösséget az Oroszország által indított háború lezárására, emellett pedig Donald Trump amerikai elnökkel is tárgyalt a Patriot légvédelmi rendszerek gyártási licenceinek megszerzése érdekében.

Zelenszkij elnök már tavaly május óta kérte az amerikai adminisztrációtól a Patriot-rendszerek gyártási engedélyeit. Bár júliusban úgy tűnt, a kérés pozitív elbírálást nyer, a folyamat elhúzódott. A keddi találkozón Trump elnök elmondása szerint jóváhagyta a licencátadást, ám a részletek – hogy a régebbi PAC-2 vagy az újabb PAC-3 modellről van-e szó – továbbra is tisztázatlanok maradtak. Amerikai tisztviselők egyelőre nem erősítették meg a licenc kiadását.

Szakértők szerint még ha a jóváhagyás meg is érkezik a következő hetekben, az nem nyújt azonnali segítséget Ukrajna légvédelmének a közelgő téli időszakban. A saját gyártás beindítása legalább egy évet vehet igénybe, a jelentős mennyiségű termelés pedig még hosszabb időt igényel. Ez különösen aggasztó, mivel Oroszország fokozza a ballisztikus rakétatámadásokat és a sugárhajtású drónok bevetését, ami súlyos terhet ró az ukrán infrastruktúrára.

A két vezető közötti megbeszélés nem hozott áttörést az energiaipari létesítmények elleni támadások kölcsönös felfüggesztésére vonatkozó javaslatban. Moszkva 2025 márciusa óta nem mutatott hajlandóságot az energiatárgyú fegyverszünetre. Trump elnök korábban sürgette Ukrajnát az orosz olajfinomítók elleni támadások leállítására, hivatkozva a globális üzemanyagárakra gyakorolt hatásokra.

Alex Fynn, a Kyiv Independent Insights kutatóintézet szerkesztője szerint a felek prioritásai jelentősen eltérnek. Míg az Egyesült Államok egy szűkebb körű, csak a finomítókra vonatkozó megállapodást szorgalmaz, Ukrajna egy szélesebb körű, a kikötőket és vasúti infrastruktúrát is védő egyezményben érdekelt. Kijev számára a finomítók elleni támadások az egyik legfontosabb nyomásgyakorló eszközt jelentik Oroszországgal szemben.

Zelenszkij az ENSZ-közgyűlésen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök cselekvési szabadságának korlátozása elengedhetetlen a globális biztonság érdekében. Az ukrán elnök védelmébe vette az orosz olajlétesítmények elleni csapásokat, mondván, azok célja nem az üzemanyagellátás zavarása, hanem Oroszország háborús finanszírozási képességének gyengítése.

Külön üzent a nagy orosz olajvásárlóknak, mint India és Kína, figyelmeztetve őket, hogy a kereskedelemmel csak meghosszabbítják a konfliktust. Az elnök emellett több államfővel is egyeztetett, köztük Emmanuel Macron francia elnökkel, Andy Burnham brit miniszterelnökkel, Anthony Albanese ausztrál kormányfővel, Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

A diplomáciai erőfeszítések ellenére Ukrajnát érzékenyen érintette az Európai Unió döntése, amellyel törölték a szankciós listáról Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant. Zelenszkij „hibának” nevezte a döntést, külügyminisztere pedig „szégyenletesnek és indokolatlannak” minősítette azt.

A diplomáciai feszültségek mellett Ukrajna súlyos költségvetési gondokkal küzd. Zelenszkij figyelmeztetett, hogy az ország védelmi kiadásai terén 23,7 milliárd euró (kb. 9,5 billió forint) hiány mutatkozik, amelyből csak a dróngyártásra 7,9 milliárd euró (kb. 3,1 billió forint) szükséges az év első negyedévében.

A 90 milliárd eurós (kb. 36 billió forint) EU-s támogatási hitel lassú folyósítása és a Patriot-licencek körüli bizonytalanság tovább nehezíti a kijevi kormány helyzetét a háború kritikus szakaszában. Az ukrán vezetés számára a következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek, hiszen a téli időszakban várhatóan tovább fokozódik az orosz nyomás az energetikai infrastruktúrán.

A nemzetközi támogatások hatékonysága és a védelmi ipari kapacitások gyorsítása meghatározó lehet abban, hogy Ukrajna képes lesz-e fenntartani a védelmi pozícióit és a nemzetközi diplomáciai figyelmet a konfliktus elhúzódása ellenére is.

Zelenszkij az elmúlt négy évben minden szeptemberben ugyanazon a pódiumon állt az ENSZ-közgyűlésen, és minden alkalommal ugyanazt az alapvető üzenetet közvetítette: itt az ideje, hogy Oroszország véget vessen a háborúnak. Ez az üzenet évről évre nehezebbé válik, ahogy új globális válságok kötik le a világ vezetőinek figyelmét.

Amerika háborúja Iránnal, a közel-keleti feszültségek, a globális energiaválság, a gázai humanitárius helyzet, a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia jövőjével kapcsolatos aggodalmak mind kiemelt helyen szerepeltek a napirenden. Ennek ellenére Zelenszkijnek sikerült relevánsnak tartania Ukrajna sorsát a közgyűlésen, főként kitartásának és láthatóságának köszönhetően.

Az ukrán elnök beszédében hangsúlyozta, hogy Putyinnak „meg kell tagadni a cselekvési teret és a teret, hogy ezt a gonoszt tovább terjessze”. Nemcsak a teremben lévő világvezetőkhöz beszélt, hanem talán az orosz elithez is, azokhoz, akiknek még lehet némi befolyásuk a Kremlen belül.

Zelenszkij megpróbálta elhitetni a küldöttekkel, hogy Oroszország háborúja az egész világot érinti. „Ez az energiáról szól. A kritikus infrastruktúráról. Ez az élelmezésbiztonságról szól. Ez sok-sok ember életéről szól sok országban” – mondta az elnök, rámutatva a konfliktus globális összefüggéseire.

Az európai vezetők az ENSZ-közgyűlésen a hét folyamán a leghatározottabb támogatásukról biztosították Ukrajnát. Ez mindig is várható volt, ugyanakkor a szankciós listák körüli viták rávilágítottak az EU-n belüli egység törékenységére és a diplomáciai alkuk bonyolultságára.

Az ukrán dróncsapások az orosz olajlétesítmények ellen továbbra is elegendő mozgásteret biztosítanak Kijevnek ahhoz, hogy befolyásolja a szélesebb energiaágazatra vonatkozó esetleges fegyverszüneti tárgyalásokat. Azonban nehéz elképzelni, hogy Trump feladja azt az igényét, hogy Ukrajna állítsa le ezeket a csapásokat a globális dízelkínálatra nehezedő nyomás enyhítése érdekében.