Közös mesterséges intelligencia-biztonsági csatornát hoz létre Kína és az Egyesült Államok

Peking és Washington ígéretet tett a mesterséges intelligencia (AI) biztonságával kapcsolatos párbeszéd kiterjesztésére, valamint a két ország hadseregei közötti kommunikáció javítására. A megállapodások részeként a felek 30 milliárd dollár (kb. 11 000 milliárd forint) értékű, úgynevezett „nem érzékeny” árucikk vámjainak csökkentéséről is döntöttek. A bejelentések Donald Trump és Hszi Csin-ping háromnapos amerikai csúcstalálkozóját követték, amelyet az amerikai elnök egy online bejegyzésében a két nemzet számára egyaránt a „barátság, az erő és a siker” eseményeként jellemzett.

Stratégiai stabilitás és kereskedelmi enyhítés

Hszi Csin-ping kínai elnök visszafogottabban nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy a két fél megállapodott a „stratégiai stabilitásról a tisztelet, a tisztesség és a viszonosság alapján”. A szombati pekingi közlemény megerősítette, hogy a vámcsökkentések olyan exportcikkekre vonatkoznak, mint a mezőgazdasági termékek vagy az ünnepi dekorációk. A kínai külügyminisztérium tájékoztatása szerint a felek egy dedikált kommunikációs csatornát hoznak létre az AI-biztonsági incidensek kezelésére. „A mesterséges intelligencia technológiái folyamatosan fejlődnek, ezért minden félnek erősítenie kell a cseréket, mélyrehatóan meg kell vitatnia a kérdéseket, és konszenzusra kell törekednie a legfrissebb helyzet fényében” – közölte a tárca. Egy újabb, kifejezetten az AI-ra fókuszáló párbeszéd novemberre várható.

Katonai kommunikáció és nyersanyagellátás

A Deutsche Welle beszámolója szerint a két ország elkötelezte magát a katonai válságkommunikáció felgyorsítása mellett is, bár ennek részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A kereskedelmi kapcsolatok terén a felek meghosszabbították a korábban Busanban kötött „kereskedelmi fegyverszünetet”, amely eredetileg november 10-én járt volna le. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint a megállapodás januárig marad érvényben. A Fehér Ház közlése szerint a tárgyalásokon érintették az amerikai aggályokat a ritkaföldfémek ellátásával kapcsolatban is, azzal a céllal, hogy a szállítások visszatérjenek a megfelelő szintre. Kína emellett vállalta, hogy 2027-ben és 2028-ban legalább 10 millió metrikus tonna szenet importál az Egyesült Államokból.

Nemzetközi biztonság és jövőbeli találkozók

Bár Donald Trump megerősítette, hogy az iráni háború kérdése is napirenden volt, jelentős áttörésről nem számoltak be. A kínai külügyminisztérium ugyanakkor jelezte, hogy mindkét fél egyetért abban, hogy Iránnak nem szabad atomfegyverekkel rendelkeznie, és egyetlen országnak sem szabad tranzitdíjakat kivetnie a nemzetközi vízi utakon, utalva ezzel a Hormuzi-szorosra. A két vezető az év végéig még kétszer találkozik: novemberben Trump várhatóan részt vesz az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján Kínában, decemberben pedig Hszi Csin-ping utazik az Egyesült Államokba a G20-csúcsra, amelyet a tervek szerint Trump miami golfklubjában rendeznek meg. A diplomáciai folyamatok intenzitása jól mutatja, hogy a két nagyhatalom a feszültségek ellenére is törekszik a közvetlen párbeszéd fenntartására a globális stabilitás érdekében.