Andy Burnham szerint a Brexit több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott

Andy Burnham brit miniszterelnök a Munkáspárt éves kongresszusán beszélt a Brexit gazdasági és társadalmi következményeiről, valamint a jövőbeli uniós kapcsolatok rendezésének szükségességéről.

Andy Burnham brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) nagyobb károkat okozott az országnak, mint amennyi hasznot hajtott.

Burnham, aki a kormányzó brit Munkáspárt Liverpoolban tartott éves kongresszusának keddi zárónapján szólalt fel, kijelentette: Nagy-Britannia és az Európai Unió néhány hét múlva esedékes kétoldalú csúcstalálkozója előtt nyilvánosan kifejti, hogy elképzelései szerint milyen lehetőségek vannak London és az unió hosszú távú kapcsolatrendszerének kialakítására.

A brit kormányfő szerint több különböző lehetőség kínálkozik erre, és ő annak kiderítésére fog törekedni, hogy lehetséges-e ezek közül valamelyikről egyetértésre jutni.

Burnham azt mondta: a Brexittel gyengült a bevándorlás feletti ellenőrzés, mivel Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után elveszítette a korábbi együttműködési lehetőségeket az uniós partnerekkel. Hozzátette: a közelgő brit-EU csúcstalálkozó egyik napirendi pontja lesz annak feltérképezése, hogy a felek miként tudnának a legjobban együttműködni a bevándorlás kérdésében.

Emellett a brit kormány dolgozik azon is, hogy a Brexitet leginkább megszenvedő brit ágazatok számára ismét hozzáférést biztosítson az uniós piacokhoz – tette hozzá.

„Nem lehet Nagy-Britannia számára kijelölni az évszázad hátralévő időszakára szóló egyértelmű utat, amíg nem döntünk a legnagyobb piacunkhoz fűződő hosszú távú kapcsolatrendszer mikéntjéről” – fogalmazott keddi kongresszusi beszédében a munkáspárti brit kormányfő.

Andy Burnham nem említette konkrétan az újbóli brit EU-csatlakozás lehetőségét, de a Munkáspárton belül most már egyre többen követelik ezt.

Tony Blair volt munkáspárti brit miniszterelnök elemzőintézete (Tony Blair Institute for Global Change) minap bemutatott új, átfogó tanulmányában leszögezte, hogy Nagy-Britanniának tíz éven belül ismét csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, de ehhez az EU-ban is radikális reformokra van szükség.

Az elemzés szerint mára a britek zöme felismerte, hogy nem valósultak meg azok az előnyök, amelyeket a Brexit szószólói a kilépésért folytatott kampányukban ígértek, és ha a mostani tudással felvértezve vissza lehetne térni a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött 2016-os népszavazás időszakához, akkor a referendumon eltérő eredmény születne.

A Munkáspárt több aktív vezető tisztviselője is egyre egyértelműbben követeli az újbóli brit EU-csatlakozást.

Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere nemrégiben kijelentette, hogy a Labour következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz. Wes Streeting védelmi miniszter néhány hete egy politikai rendezvényen „katasztrofális hibának” nevezte a kilépést az EU-ból, és szintén kijelentette, hogy Nagy-Britanniának „egy napon” vissza kell térnie az Európai Unióba.

A brit kormány számára hivatalos gazdasági-pénzügyi előrejelzéseket készítő elemzőközpont (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a Brexit hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal csökkenti a brit gazdaság termelékenységét, emellett a brit export és az import értéke egyaránt mintegy 15 százalékkal marad el attól a szinttől, amelyet a brit EU-tagság fenntartása esetén hosszú időtávlatban el lehetett volna érni

A kormányfő nyilatkozata rávilágít a brit politikai közbeszéd változására, ahol a kilépés gazdasági hatásainak értékelése mellett egyre hangsúlyosabban jelenik meg az újbóli csatlakozás kérdése.