Fürcht Pál: Orbán Viktor adta ki a feladatot az ukrán pénzszállítók elfogására

Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetője nyílt levélben reagált a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjének parlamenti elutasítását követő nyilatkozatokra. A levelet Horváth Lóránt ügyvéd tette közzé, jelezve, hogy az a lemondott főügyész kifejezett utasítására került nyilvánosságra.

A levélben Fürcht Pál valószínűtlennek nevezte, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség munkatársai előre tájékoztatást kaptak volna arról, ki lesz a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltje. Szerinte nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy ennek tudatában idézték volna gyanúsítotti kihallgatásra a jelölt testvérét.

Az aranykonvojügy háttere

Fürcht Pál felidézte, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei még májusban arra a következtetésre jutottak, hogy az úgynevezett aranykonvojügy egy politika által kreált ügy. A volt főügyész hangsúlyozta, hogy a nyomozás akkori állása szerint március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására.

Történt mindez akkor, amikor a köztársasági elnököt Sulyok Tamásnak hívták és nem Baka Andrásnak, a legfőbb ügyész Nagy Gábor Bálint volt, és nem a jelenleg a legfőbb ügyész jogkörében eljáró Lajtár István legfőbbügyész-helyettes. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ezt jelentette nekem, az akkori főügyésznek, és én jelentéstételi kötelezettségemnek eleget téve jelentettem a legfőbb ügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének, és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek

A levél szerint a titkosszolgálat a politika által meghatározott feladatot végezve március 4-én egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel, és magával a legfőbb ügyésszel is. Március 5-én a titkosszolgálat feljelentése rekordidő alatt – a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese és egy másik főosztályvezető ügyész közreműködésével – a törvényben biztosított három nap helyett 4-5 órán belül ott volt a nyomozó hatóságnál azzal az ügyészi utasítással, hogy a nyomozást el kell rendelni.

Fürcht Pál szerint ez az átirat még így is majdnem elkésett, mert az aranykonvoj elleni akció akkor már javában zajlott. Kiemelte: ha a Legfőbb Ügyészség vezetése akár csak fél nappal később küldi meg a nyomozás elrendelésére felszólító intézkedését, az ukrán pénzszállítók már biztonságban hazaérkeznek, és a miniszterelnök feladatszabása nem teljesíthető.

Részletek az aranykonvojügyről

A levélben a volt főügyész felidézte, hogy az aranykonvoj pénzszállítóit elfogták, megbilincselték, fejükre csuklyát húztak. A helyszínen volt egy úgynevezett irányítási törzs titkosszolgálati felsővezetőkkel, köztük Baka András köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjének testvérével. A foglyok között volt, akit meztelenre vetkőztettek, volt, akinek ismeretlen eredetű szert adtak be, amitől olyan rosszul lett, hogy kórházba kellett szállítani.

A diplomáciai képviselőjüknek és az ügyvédjüknek nem engedték, hogy segítséget nyújtsanak nekik. A stáb úgy rendelkezett, hogy a titkosszolgálat emberei is hallgassák ki a foglyokat, még a nyomozók előtt. Fürcht Pál hangsúlyozta, hogy ezen tényekre már akkor is volt bizonyíték, amikor még főügyészként rálátása volt az ügyre, vagyis nem a médiából értesült ezekről.

Mint írta, Baka András köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltje testvérének felelősségét nem lehetett vizsgálni, őt tanúként kellett volna kihallgatni, hogy segítse a nyomozást.

Fegyelmi eljárás és összefüggések

A volt főügyész kitért a vele szemben szeptember 9-én indított fegyelmi eljárásra is. Kérdései szerint nem véletlen az időzítés, hiszen az a fegyelmi elindítására nyitva álló három hónapos határidő utolsó előtti napjára esett. Fürcht Pál úgy véli, Lajtár István legfőbbügyész-helyettes azért vonta magához az eljárást, mert megtudta, hogy a köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt fogja jelölni, így a büntetést már az új legfőbb ügyész szabhatta volna ki.

A levél kitért arra is, hogy az ügyészségen elterjedt információk szerint Baka András köztársasági elnök az aranykonvojügyben eljáró két főosztályvezető ügyészt is meghallgatta a legfőbb ügyész személyével kapcsolatban. Fürcht Pál szerint, ha ez igaz, akkor az államfő az ügy három érintettjét is megkérdezte, akiket sikerült meggyőzniük arról, hogy mindig pártatlanul és törvényesen jártak el.

A volt főügyész leszögezte, hogy májusban tett jelentései során nem azzal az előrelátással járt el, hogy akadályozza Baka András köztársasági elnök jelöltjének megválasztását.