Az energia- és gépimport növekedése okozhatta az augusztusi kereskedelmi hiányt

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint augusztusban 481 millió eurós deficitet mutatott a magyar kereskedelmi mérleg, ami 1140 millió eurós romlást jelent az előző év azonos időszakához képest.

A statisztikák alapján az export euróban számolt értéke 16 százalékkal, míg az importé 29 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A kivitel volumene 0,1 százalékkal csökkent, a behozatalé viszont 13 százalékkal bővült.

Energiaimport és paksi leállás

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a mérleg romlása várható volt, mivel a paksi atomerőmű majdnem teljes leállása miatt az energiahordozók kivitele 36 százalékkal esett vissza.

Hozzátette: a külkereskedelmi mérleg romlása már 2024 óta kisebb kilengésekkel, de folyamatos. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a magyar gazdaság fő hajtóereje a lakossági fogyasztás volt, miközben az exportpiacok gyengélkedtek. Némi bizakodásra ad okot, hogy az iparban az idén növekedés látszik, ami vélhetően az exportdinamikát is fokozhatja. Ugyanakkor kockázatot jelent, hogy nagyon magasak az energiaárak, ami az energiaimporton keresztül rontja a külkereskedelmi mérleget.

Egyszeri hatások és jövőbeli kilátások

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szintén a paksi események hatását hangsúlyozta, megjegyezve, hogy az áramimportot a drágább csúcsidőszakokban kellett növelni. Bár a cserearány 1,8 százalékkal javult, a volumenek változása érdemben rontotta az egyenleget.

A szakértők szerint a 30 százalékos növekedést mutató gépek és szállítóeszközök importja váratlan tényező volt. Ez a tétel vélhetően egy nagyobb, egyszeri gép- vagy járműbeszerzésre vezethető vissza, amely jelentősen befolyásolta a havi adatokat.

A szakértői vélemények alapján a kedvezőtlen külkereskedelmi teljesítmény nem tekinthető jó előjelnek a harmadik negyedéves GDP-adatok szempontjából.

A gazdasági elemzők szerint a jövőbeli kilátásokat az ipari növekedés és az energiaárak alakulása határozhatja meg, miközben a mostani deficitet elsősorban átmeneti tényezők magyarázzák.