A várandósság alatt beadott COVID-19- vagy influenza elleni védőoltás nem idézi elő azokat az idegrendszeri elváltozásokat az utódban, amelyeket maga a fertőzés kiválthat – állapították meg a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) munkatársai egy új, egereken végzett vizsgálatban.
A kutatóintézet közleménye szerint a Translational Psychiatry című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban kimutatták: míg a vírusfertőzést utánzó kezelés tartós, autizmusra jellemző viselkedési mintázatot idézett elő az egérkölykökben, addig a vakcinák hatására csak enyhe és átmeneti eltérések jelentkeztek.
A fertőzés kockázataival kell összevetni az oltást
A vizsgálat legfontosabb gyakorlati tanulsága, hogy a várandósság alatti oltás kockázatát nem önmagában, hanem a fertőzés lehetséges következményeivel összevetve kell értékelni. A kísérletben az anyai vakcináció lényegesen gyengébb gyulladásos választ és kisebb, átmenetibb viselkedési hatást váltott ki az utódokban, mint a fertőzést utánzó kezelés.
A valódi döntési helyzet nem az, hogy az oltást vagy a semmit választják az érintettek, hanem az, hogy az oltással csökkentik-e egy olyan fertőzés kockázatát, amely önmagában jóval tartósabb és veszélyesebb következményeket okozhat.
Ezt Sperlágh Beáta akadémikus, a HUN-REN KOKI Molekuláris Farmakológia Kutatócsoportjának vezetője hangsúlyozta, megerősítve, hogy a vizsgált modellben a vakcináció hatása lényegesen enyhébb volt, mint a fertőzésé.
A kutatás háttere és módszertana
Régóta ismert, hogy a várandósság alatti súlyosabb fertőzés és az általa kiváltott anyai immunválasz növelheti az utód egyes idegfejlődési zavarainak, köztük az autizmus spektrumzavarnak a kockázatát. A COVID-19-világjárvány idején felmerült, hogy maga az immunválaszt kiváltó védőoltás is jelenthet-e hasonló veszélyt. Ennek tisztázására a kutatók vemhes egereknél hasonlították össze a vírusfertőzést utánzó kezelés, egy COVID-19 elleni mRNS-vakcina, valamint egy influenza elleni védőoltás hatásait.
Az utódokat fiatal és felnőtt korban is megfigyelték, vizsgálva társas viselkedésüket, mozgásukat, tanulásukat és ismétlődő viselkedési mintázataikat, emellett elemezték az anyai és magzati immunválaszt is.
Markáns különbségek az eredményekben
A kutatók eredményei szerint a különbség markáns volt. A fertőzést utánzó kezelés erőteljes gyulladásos választ okozott az anyai szervezetben és a magzati agyban is. Az utódoknál több életkorban és több viselkedési területen jelentkeztek tartós eltérések, a felnőtt állatok agyának egyes területein pedig az idegsejtek túlélését segítő BDNF fehérje szintjének tartós csökkenését is kimutatták.
Ezzel szemben a COVID-19-vakcina csak mérsékelt anyai immunválaszt váltott ki, kifejezett magzati agyi gyulladás nélkül. A fiatal állatoknál megfigyelt enyhe, nemtől és kortól függő viselkedési eltérések felnőttkorra eltűntek, és nem alkottak autizmusra jellemző egységes mintázatot.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények egérkísérletből származnak, ezért a vakcinák hosszú távú hatásainak megítéléséhez további, embereken végzett vizsgálatok szükségesek. A vizsgált modell ugyanakkor azt mutatja, hogy a fertőzés megelőzése fontosabb szempont, mint a vakcina által kiváltott, lényegesen enyhébb immunválasz elkerülése.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.