Huszonhárom év után kivonultak az amerikai csapatok Irakból

Az NOS beszámolója szerint lejárt az a határidő, amelyet az Egyesült Államok saját maga számára tűzött ki a katonai erők iraki kivonására. Bár a Trump-kormányzat nem verte nagy dobra a fejleményeket, a 23 éve tartó jelenlét ezzel hivatalosan is véget ért. Az iraki háború kezdete óta ez az első alkalom, hogy egyetlen amerikai katona sem állomásozik az országban.

Irak kormánya szeptember 30-át a „szuverenitás napjának” nyilvánította, és ünnepnapként tekint a kivonulásra. Al-Zaidi miniszterelnök kabinetje szerint az iraki hadsereg immár teljes mértékben képes önállóan garantálni az ország biztonságát. Ennek ellenére az állam jelentős kihívásokkal néz szembe, különösen az Irán által támogatott fegyveres milíciák tevékenysége miatt, amelyek továbbra is komoly belső feszültséget okoznak.

A konfliktus csúcspontján mintegy 170 000 amerikai katona tartózkodott Irakban. Bár 2011-ben egyszer már kivonultak, 2014-ben az Iszlám Állam (IS) elleni küzdelem jegyében „Inherent Resolve” néven új hadművelet indult. A kezdeti 5200 fős kontingensből az utolsó időszakra már csak néhány száz katona maradt az országban.

Az „Inherent Resolve” hadművelet elsődleges célja az Iszlám Állam elleni harc volt Irakban és Szíriában. A terrorszervezet 2014-ben az iraki területek harmadát tartotta ellenőrzése alatt, és kalifátust próbált kiépíteni. Az évek során a misszió jellege átalakult: miután az IS 2017 után elveszítette területi kontrollját, az amerikaiak feladata elsősorban az iraki hadsereg kiképzésére korlátozódott. Biden elnök még 2024 szeptemberében döntött úgy, hogy a misszió 2026. szeptember 30-án végleg befejeződik.

A kivonulás egyik feltétele a milíciák lefegyverzése volt, ám a folyamat akadozik. Míg egyes csoportok együttműködnek, a keményvonalas Kataib Hezbollah és a Harakat al-Nujaba határozottan elutasítja a fegyverletételt. Bár Irak korábban 2027 nyaráig kérte a jelenlét meghosszabbítását, a határidő lejártával az országnak amerikai támogatás nélkül kell úrrá lennie a belső biztonsági problémákon.

Az amerikai kormányzat részéről a kivonulás nem kapott kiemelt figyelmet, ami összefüggésben áll Trump azon kampányígéretével, miszerint véget vet a közel-keleti „végtelen háborúknak”. A korábbi elnöki retorika szerint „nem költhetünk milliárdokat olyan emberek védelmére, akik nem is kedvelnek minket”. Ugyanakkor a térségben zajló események összetettségét jelzi, hogy a két megmaradt amerikai bázist az elmúlt hónapokban rendszeresen érték iráni eredetű légitámadások, így a kivonulással a közvetlen katonai fenyegetettség is megszűnt.

A kivonulás következményei azonban súlyosan érinthetik a korábbi szövetségeseket, különösen az észak-iraki kurdokat. Iraki Kurdisztán az elmúlt években több mint ezer támadást szenvedett el, és a területen számos iráni disszidens keresett menedéket. A korábban pénzügyi és katonai támogatást élvező kurd erők most attól tartanak, hogy a nyugati segítség elapadása kiszolgáltatottá teszi őket, hasonlóan a korábbi szíriai forgatókönyvhöz, ahol a kurd SDF kénytelen volt alkut kötni a központi kormánnyal az autonómia elvesztése árán.