Bojkottok Izrael részvétele miatt az Eurovízió Dalfesztivál mezőnyében: A zene mégse köti össze a világot?

A zene erejével összekötni a világot egy olyan gondolat, amely az elmúlt 70 évben kiállta az idő próbáját, nyilatkozta a Deutsche Welle munkatársának Martin Green, az Eurovíziós Dalfesztivál igazgatója az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) szeptember közepén tartott workshopján. Green szerint minél nehezebbé válik a világ körülöttünk, annál fontosabbá válnak az egység és az összetartozás ilyen jellegű megnyilvánulásai. Bár az igazgató elkötelezett a májusban 70. évfordulóját ünneplő nemzetközi zenei verseny egységének népszerűsítése mellett, a 2026-os eseményt példátlan visszhang kísérte.

A Gázában zajló háború miatt Izrael részvétele körüli politikai bojkott jelentős mélypontot eredményezett a részvételben és a nézettségben: a 2025-ös 166 millió nézőhöz képest 2026-ban 131 millióra esett vissza a közönség száma. A 2027-es dalfesztiválra is rányomja bélyegét a geopolitika. Az öt ország közül, amely bojkottálta a 2026-os eseményt – Hollandia, Spanyolország, Izland, Szlovénia és Írország –, utóbbi már megerősítette, hogy sorozatban másodszor sem vesz részt. Hollandia korábban bejelentette, hogy nem kíván olyan eseményen részt venni, amely „már nem tekinthető semlegesnek, miközben egy részt vevő ország továbbra is nagyszabású katonai konfliktusban érintett”. A holland közszolgálati műsorszolgáltató, az NPO azonban úgy döntött, hogy mégis folytatja a részvételt. A többi ország még nem hozott hivatalos döntést, a műsorszolgáltatóknak október közepéig van idejük visszalépni pénzügyi szankciók nélkül.

Augusztusban a szervezők új szabályokat jelentettek be, amelyek értelmében a győztes műsorszolgáltató automatikusan alkalmatlanná válik a verseny megrendezésére, ha fegyveres konfliktus, érzékeny geopolitikai helyzet vagy bármilyen más körülmény veszélyezteti az állam vagy a régió biztonságát és stabilitását. Bár a szabály nem nevezi meg konkrétan az országot, egyértelműen arra irányul, hogy elkerüljék a verseny megrendezését Izraelben, amely 2025-ben és 2026-ban is közel állt a győzelemhez. A szervezők emellett a politikailag motivált szavazatok csökkentésére is változtatásokat terveznek. A jelenlegi rendszerben a nézők fizetési módonként 10 alkalommal szavazhatnak kedvencükre. A tervek szerint a szavazást teljesen online alapokra helyeznék, ahol a nézőknek egy helyett három produkciót kellene kiválasztaniuk.

Mivel a bolgár énekesnő, Dara nyert Bécsben a „Bangaranga” című dalával, az ország jövőre házigazdaként lép fel. A versenynek a Fekete-tenger partján fekvő Burgasz városa ad otthont. Milena Milotinova, a bolgár közszolgálati televízió, a BNT vezérigazgatója elmondta, hogy a város kiválasztásakor spontán zenei és táncos előadásokkal ünnepeltek az emberek. „Örülök, hogy a bolgárok ennyire szenvedélyesek az Eurovízió iránt” – fogalmazott Milotinova. Ez lesz az első alkalom, hogy Bulgária ilyen magas szintű és nagyszabású eseményt szervez. Az ország 2005-ben vett részt először a versenyen, most pedig gőzerővel fejlesztik az infrastruktúrát. „A legfontosabb, hogy már rendelkezünk egy csarnokkal, a színpadtervezés pedig már folyamatban van. Lázas készülődés közepette vagyunk, nincsenek szabadnapok, így reméljük, hogy mindent időben sikerül elvégeznünk” – tette hozzá a vezérigazgató.

A nézettségi adatok mellett az Eurovíziónak jelentős pénzügyi veszteséggel is meg kellett küzdenie Spanyolország visszalépése miatt, amely hagyományosan az „öt nagy” támogató egyike volt. E kihívások ellenére a szervezők a márka nemzetközi kiterjesztésén dolgoznak. Novemberben debütál az Eurovíziós Dalfesztivál Ázsia, amelynek Bangkok ad otthont, és már folynak a tárgyalások további ázsiai országok bevonásáról 2027-re. A Latin-Amerikára vonatkozó tervek egyelőre nem materializálódtak, de a szervezők folyamatosan keresik az új lehetőségeket a világ különböző pontjain.

A legnagyobb siker azonban Kanada csatlakozása az európai mezőnyhöz, amelyet júliusban jelentettek be. A részvétel nem korlátozódik Európa földrajzi határainak keretei közé, nyitott az EBU aktív tagjai számára. Izrael 1973 óta vesz részt, Ausztrália pedig 2015 óta állandó szereplője a versenynek. Jennifer Dettman, a kanadai delegáció vezetője elmondta: „Tanuljuk, mivel jár ez, de a legjobb formánkat fogjuk hozni, és megmutatjuk a világnak, mire képes Kanada.” A részvétel Mark Carney miniszterelnök kormányának stratégiai törekvését is jelzi, hogy elmélyítse a kulturális és diplomáciai kapcsolatokat Európával. A kormány költségvetése 150 millió kanadai dollárt (kb. 41 milliárd forint) különített el a műsorszolgáltató támogatására. „Ez a világ legnagyobb zenei eseménye, így lehetőségünk nyílik arra, hogy művészeinket globális színpadra állítsuk” – tette hozzá Dettman. A szakértők szerint ez a lépés hosszú távon stabilizálhatja a verseny nemzetközi pozícióját, ellensúlyozva az európai politikai feszültségekből adódó bizonytalanságokat.

A 2027-es év tehát kulcsfontosságú lesz a dalfesztivál számára, amely egyszerre küzd a belső politikai megosztottsággal és törekszik a globális márkaépítésre. A szervezők bíznak abban, hogy a szabálymódosítások és az új résztvevők bevonása révén sikerül visszanyerni a nézők bizalmát, és a verseny újra a zenei egység szimbólumává válhat, függetlenül a geopolitikai viharoktól.