Az európai migrációs reformok működnek, az illegális határátlépések száma az elmúlt két évben 55 százalékkal csökkent – jelentette ki Magnus Brunner belügyekért és migrációért felelős uniós biztos csütörtökön Luxembourgban.
Az EU-tagállamok belügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján a biztos hangsúlyozta, hogy a visszaesés a menedékkérelmek számában is egyértelműen megmutatkozik. Svédországban történelmi mélypontra csökkent a kérelmek száma, Ausztriában pedig már több embert küldenek vissza, mint ahányan menedékjogért folyamodnak, de Németországban is jelentős a mérséklődés.
Fordulat a migrációs folyamatokban
Brunner szerint nem csupán kisebb javulásról, hanem valódi fordulatról van szó. A biztos kiemelte:
„az uniós migrációs politika alapját a migrációs és menekültügyi paktum jelenti, de az új szabályozás végrehajtása mellett további intézkedésekre is szükség van. Ezek között említette a Frontex uniós határvédelmi ügynökség mandátumának megerősítését, a harmadik országokkal folytatott migrációs együttműködés fokozását, valamint egy új európai vészhelyzeti reagálási keretrendszer létrehozását.”
Ez utóbbi feladata az lenne, hogy segítse a tagállamokat az olyan helyzetek kezelésében, amikor a tömeges migrációs mozgásokat szervezetten használják fel az Európai Unióval szemben. A biztos külön kitért a külső határok védelmére és a belépési-kilépési rendszer (EES) szerepére is, amelyben már több mint 210 millió, harmadik országbeli állampolgárokhoz kapcsolódó mozgást regisztráltak.
Brunner közlése szerint a rendszernek köszönhetően „mintegy 70 ezer embert nem engedtek be az EU területére, közülük kétezren biztonsági fenyegetést jelentettek, egyebek mellett terrorizmushoz, kábítószerkereskedelemhez vagy szervezett bűnözéshez fűződő kapcsolataik miatt.”
Biztonsági kihívások és drónfenyegetések
A biztos a spanyolországi Ceutában történtekre utalva hangsúlyozta, hogy a válsághelyzetek kedvezőtlenül befolyásolhatják a statisztikákat. A ceutai eseményeket az Európai Unió „stressztesztjének” nevezte, és kijelentette: ha a migrációs mozgásokat szervezetten, eszközként használják fel, az már nem kizárólag migrációs, hanem biztonsági kérdés.
A hibrid fenyegetések kapcsán Brunner kitért a drónok jelentette kockázatokra is. Az uniós biztos a hibrid fenyegetésekről és a drónok jelentette kockázatokról is beszélt. Közölte, Európa több országában történtek az utóbbi időszakban drónincidensek, és az új biztonsági fenyegetések már nem korlátozódnak az EU külső határaira.
Az Európai Unió a drónfenyegetések kezelésére valós idejű jelentési rendszert és drónelhárítási kiválósági központot hozott létre. A fejlesztésekre összesen mintegy félmilliárd euró áll a tagállamok rendelkezésére, amelyből 250 millió eurót az uniós drónellenes intézkedésekre, 130 millió eurót a keret növelésére, 170 millió eurót pedig felderítő- és megfigyelődrónok finanszírozására fordítanak.
Brunner zárásként hangsúlyozta, hogy bár az unió tiszteletben tartja alapvető értékeit és jogait, a határok védelmében nem kötnek kompromisszumot.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
