Rekordmértékű, nagyon erős hőstressz sújtotta Európa területének több mint felét idén nyáron

Az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S) pénteken közzétett jelentése szerint az idei nyár folyamán a kontinens területének 52 százalékán tapasztaltak nagyon erős hőstresszt. A szélsőséges hőhullámok és a tartós szárazság miatt az emberek rekordnagyságú területen voltak kitéve az extrém hőség okozta egészségügyi veszélyeknek.

A szakemberek szerint a nagyon erős hőstressz az univerzális termikus klímaindex alapján 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg. Ez az állapot súlyos egészségügyi kockázatokkal, többek között hőgutával járhat.

Rekordokat döntött a nyugat-európai hőség

Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat regisztrálták, ahol az átlaghőmérséklet 21,7 Celsius-fok volt. Ez az érték 2,5 fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és túlszárnyalta a 2003-ban felállított korábbi rekordot is. A hőség ráadásul szokatlanul korán, már május végén megérkezett, és a rendkívül magas hőmérséklet egész nyáron fennmaradt.

A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt: idén 17 olyan napot mértek, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Összehasonlításképpen 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt. Az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, míg a nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma elérte a tizenhármat.

Erdőtüzek és kiszáradó folyók

A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok következtében jelentős erdőtűzszezon alakult ki. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) adatai szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyag-kibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, ami emberek millióit tette ki veszélyes légszennyezésnek.

A szárazság a folyókat is súlyosan érintette: az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-es mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Emellett az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el, különösen az Atlanti-óceán partvidékén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében.

A tengeri hőhullámok tovább súlyosbították a helyzetet, mivel korlátozták az éjszakai lehűlést és növelték a páratartalmat, ezzel fokozva a part menti területek hőstresszét.

A szakértők szerint a kontinens jelentős részén mért rekordmagas felszíni léghőmérsékletek és a tengeri hőhullámok együttesen járultak hozzá az idei nyár szélsőséges éghajlati viszonyaihoz.