Intenzív orosz légitámadások sújtják Kijevet, Vitalij Klicsko szerint a város drámai helyzetbe került

Kijev lakói számára a mindennapok már nem a megszokott mederben folynak, miután Oroszország jelentősen fokozta a főváros elleni légitámadásokat. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a támadások már nemcsak katonai célpontokat, hanem iskolákat, kórházakat és kritikus infrastruktúrát, például hidakat is érintenek, ami alapjaiban rengette meg a város lakosságának biztonságérzetét a The Guardian cikke szerint.

Valerija Tkacsenko ügyvéd éppen iskolába vitte fiát, amikor megszólaltak a légvédelmi szirénák. A szülők és a gyerekek kénytelenek voltak a menedékhelyre vonulni, ahol két órát töltöttek el. „Halálosan félek egész nap, mi történhet a fiammal” – mondta a nő, miután kijutott az óvóhelyről. Egy nappal korábban egy orosz sugárhajtású drón csapódott be egy közeli iskola közelében, ami tovább fokozta a bizonytalanságot. A lakosok szerint a tervezés szinte lehetetlenné vált, a jelenlegi állapotok pedig fenntarthatatlanok.

Közlekedési nehézségek és infrastrukturális károk nehezítik a mindennapokat. Artem Marcsenko informatikusnak péntek reggel el kellett hagynia az autóját, és húsz percet gyalogolt a Pivdennyi, azaz a Déli hídon, miután a korábbi orosz csapások megrongálták az átkelőt. A lakosság attól tart, hogy Oroszország hamarosan a többi kijevi hidat is célba veszi, ami megbénítaná a hárommilliós város közlekedését, amelyet a Dnyipro folyó két részre oszt. Szombaton a Northern Bridge, azaz az Északi híd is találatot kapott, ami átmenetileg leállította a forgalmat.

Kijev a teljes körű invázió kezdete óta a legnehezebb időszakát éli, mivel az intenzívebb orosz támadások átformálják a mindennapi életet egy olyan fővárosban, amelyet Moszkva sötétségbe akar taszítani. Hetek óta a közelgő tél volt a fő aggodalom forrása, amikor Oroszország várhatóan ismét megpróbálja sötétségbe és hidegbe taszítani Ukrajnát, ám a támadások éles eszkalációja miatt sok lakó úgy érzi, a rettegett nehézségek már most megérkeztek.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester pénteken hangsúlyozta, hogy a főváros drámai helyzetbe került. „Már nem lehet úgy tenni, mintha békeidőben élnénk. Az ellenség darabokra tépi Kijevet” – fogalmazott a városvezető. A támadások célkeresztjében irodaházak, adatközpontok és energetikai létesítmények állnak, ami több környéken áram- és vízhiányt okozott, tovább mélyítve a lakosság kiszolgáltatottságát.

Volodimir Zelenszkij a Financial Timesnak adott interjújában rámutatott, hogy Vlagyimir Putyin utasította parancsnokait a háborús szabályok figyelmen kívül hagyására. Az ukrán elnök szerint a cél egyértelmű: elűzni az ukránokat a fővárosból, és azt üzenni, hogy „ha nincs meg a főváros, akkor nincs meg az ország”. Míg korábban Kijev viszonylag biztonságosabbnak tűnt, mint a frontvonalhoz közelebbi Harkiv vagy Dnyipro, a helyzet mostanra megfordult, és a lakók keserű humorral jegyzik meg, hogy a frontközeli városok olykor biztonságosabbnak tűnnek a fővárosnál.

A város védelmét nehezíti a Patriot-elfogórakéták hiánya és az új generációs, gyorsabb, sugárhajtású orosz drónok megjelenése. Kijev jelenleg versenyt fut az idővel, hogy olyan új elfogó drónokat fejlesszen ki, amelyek képesek ezeket a modern eszközöket hatástalanítani. Bár három védelmi ipari forrás szerint néhány ilyen eszköz már szolgálatban áll, a szakértők szerint hetekbe vagy hónapokba telhet, mire ezeket megfelelő mennyiségben tudják bevetni a főváros védelmére.

Eközben az orosz előrenyomulás a harctéren viszonylag lassú, és hatalmas áldozatokkal jár. Konrad Muzyka katonai elemző szerint Moszkva szeptemberben mintegy 361 négyzetkilométert foglalt el, ami ugyan növekedést jelent a korábbi hónapokhoz képest, de messze elmarad a Donbász teljes elfoglalásához szükséges ütemtől a tél beállta előtt. Ukrajna ezzel szemben a Vivaldi kódnevű ellentámadások során körülbelül 126 négyzetkilométert szerzett vissza keleten.

Mikola Bielieskov, az ukrán Nemzeti Stratégiai Kutatóintézet elemzője szerint a siker a szárazföldön nem elegendő, ha a hátország sebezhető a levegőből. „Lehetsz sikeres a szárazföldi hadműveletekben, de ha sebezhető vagy a levegőben, különösen a hátországban, akkor az ellenfeled ki fogja használni ezt a gyengeséget” – figyelmeztetett a szakértő. Ez a kontraszt jól mutatja a háború szélesebb körű eltolódását, ahogy az ukrán nagyvárosok egyre nagyobb nyomás alá kerülnek.

Denisz Smihal ukrán energiaügyi miniszter európai partnereit tájékoztatta egy elfogott orosz tervről, amely szerint Moszkva akár 1000 rakétát és drónt is bevetne az ukrán energetikai rendszer ellen. A cél az ország sötétségbe és hidegbe taszítása, ami humanitárius katasztrófához vezethet. Egy meg nem nevezett nyugati diplomata szerint Oroszország célja, hogy „Kijevet a kőkorszakba taszítsa”, ami a város lakosságának alapvető életfeltételeit veszélyezteti.

A nyugati diplomaták nyilvánosan kitartanak amellett, hogy Kijevben maradnak, mivel a távozás propagandagyőzelmet jelentene Moszkva számára, és azt a látszatot kelthetné, hogy Ukrajnát magára hagyták. Ugyanakkor zárt ajtók mögött már készülnek a vészhelyzeti tervek a nagykövetségek Lvivbe vagy Kelet-Lengyelországba történő áthelyezésére, amennyiben a külföldi képviseletek közvetlen célponttá válnának. A helyzet gyors romlása miatt a nemzetközi közösség fokozott figyelemmel kíséri a kijevi eseményeket, miközben a lakosság a tél közeledtével egyre nehezebb körülményekre készül fel.