Trump befolyása Dél-Amerikában: Brazília sorsa a választásokon

A The Guardian beszámolója szerint Donald Trump elnök külpolitikája az elmúlt időszakban számos kudarccal szembesült, azonban Latin-Amerikában határozottan igyekszik érvényesíteni az Egyesült Államok befolyását. A nemzetbiztonsági stratégia nyíltan kimondja a nyugati félteke feletti amerikai elsőbbség helyreállításának igényét, amelynek keretében a kormányzat aktívan beavatkozik a régió politikai folyamataiba, jutalmazva azokat a kormányokat és mozgalmakat, amelyek „széles körben igazodnak elveinkhez és stratégiánkhoz”.

A stratégia részeként az Egyesült Államok 40 milliárd dollár (kb. 15 600 milliárd forint) értékű pénzügyi segítséget nyújtott Argentínának, miközben fenyegetéseket fogalmazott meg a támogatás visszavonásáról, amennyiben Javier Milei pártja alulmaradna a választásokon. Kolumbiában Gustavo Petro elnököt szankciókkal sújtották, Venezuelában pedig a beavatkozás odáig fajult, hogy Nicolás Maduro elnököt az Egyesült Államokba szállították, amit a külügyminisztérium egy „Ez a MI féltekénk” szlogennel ellátott poszttal ünnepelt.

Az elmúlt 18 hónapban hét jobboldali vagy szélsőjobboldali jelölt nyert elnökválasztást Latin-Amerikában. Trump a múlt hónapban úgy nyilatkozott, hogy „nagyon jól teljesítünk Dél-Amerikában”, hozzátéve, hogy „sok embert választottak meg, akiket én támogattam”. Ezen a hétvégén a legnagyobb trófeát szeretné megszerezni: Brazíliát, Dél-Amerika legnagyobb országát és egyben legnagyobb gazdaságát.

Flávio Bolsonaro, a korábbi elnök fia szoros versenyben áll a hivatalban lévő Luiz Inácio Lula da Silva elnökkel. A Fehér Ház 2025 januárja óta mindent megtesz Lula gyengítéséért és a Bolsonaro-család támogatásáért. A támogatás kezdeti célja az volt, hogy Jair Bolsonarót távol tartsák a börtöntől, miután a 2022-es választási vereségét követően hívei megrohamozták a kormányzati épületeket.

Brazíliában azonban a hatóságok feltárták, hogy Jair Bolsonaro és hét legközelebbi szövetségese összeesküvést szőtt a hatalom megtartása érdekében. A terv kiterjedt Lula, annak alelnökjelöltje, valamint egy legfelsőbb bírósági bíró meggyilkolására is. Egy tervezett rendelet értelmében a hadsereg beavatkozott volna, hogy biztosítsa a korábbi elnök visszatérését. A terv kudarcot vallott, a résztvevőket, köztük a védelmi minisztert és a haditengerészet parancsnokát is bíróság elé állították.

Válaszul Trump 2025 júliusában 50%-os vám kivetésével fenyegetőzött minden brazil importtermékre, a bírósági ügyet „boszorkányüldözésnek” nevezve. A nyomásgyakorlás visszafelé sült el: Lula nem engedett, a pert lefolytatták, és Jair Bolsonarót 27 év börtönbüntetésre ítélték. A brazil elnök népszerűsége még nőtt is, miután szembeszállt az amerikai elnökkel.

Júliusban, a kampány élesedésekor Trump újabb, 25%-os vámot vetett ki bizonyos brazil árukra. A külügyminisztérium megpróbált két tisztviselőt Brazíliába küldeni az „választási integritás” vizsgálatára, ám Brazília megtagadta a vízumukat, azzal vádolva az amerikaiakat, hogy „beavatkoznak Brazília választásaiba”. A kampány utolsó heteiben Lula erre a narratívára épített, Flávio Bolsonarót „Trump jelöltjének” nevezve, aki szerinte „gyarmatosítani akarja Brazíliát, elvenni kincseinket, ellopni jövőnket és porban hagyni minket”.

Brian Winter, az Americas Quarterly főszerkesztője szerint egyesek Brazíliában viccelődnek azzal, hogy „Lula leghatékonyabb kampánysegítője Trump”. Bár a régió jobbra tolódott, az amerikai beavatkozásnak kevés közvetlen hatása volt. Peruban és Chilében a Trump-párti jelöltek óvakodtak az amerikai elnök támogatásától, félve a negatív visszhangtól. Bolíviában a baloldali MAS kormány saját hibái miatt bukott el, miután a 20 éves kaotikus kormányzás után tavaly már csak 3,16%-ot ért el.

A jobboldali előretörés legfőbb oka a belső biztonság és a közbiztonság iránti igény. A szervezett bűnözői csoportok, amelyek közül sok a kábítószer-kereskedelemhez kötődik, egyre nagyobb hatalomra tesznek szert. A Crisis Group tavalyi jelentése szerint a drogkereskedelemhez köthető bűnözés soha nem látott mértékben hatolt be az állami intézményekbe és a közösségekbe.

A baloldali kormányok kudarca a probléma kezelésében többet ártott nekik, mint Trump beavatkozási kísérletei. A régióban Nayib Bukele salvadori elnök politikája vált követendő mintává. Az ő autoriter fellépése, amely tízezrek letartóztatásával járt, a „biztonsági populizmus” modelljévé vált. Bukele állítása szerint ezzel a módszerrel a világ egyik legveszélyesebb országát az egyik legbiztonságosabbá tette.

Brazíliában Flávio Bolsonaro kampányának központi eleme a drogkartellek és bűnszervezetek elleni kíméletlen fellépés. „Visszaadjuk az utcákat a brazil népnek” – ígérte egy kampányeseményen, ahol a nemi erőszaktevők kémiai kasztrálását és a büntethetőségi korhatár csökkentését is kilátásba helyezte. Ebben a kérdésben Trump hatása egyértelmű.

Az Egyesült Államok májusi döntése, amellyel két bűnszervezetet, a Vörös Parancsnokságot és az Első Fővárosi Parancsnokságot (PCC) terrorszervezetnek minősített, védekezésre kényszerítette Lulát. Míg a brazil elnök az oktatás és az egészségügy fejlesztéséről beszél, ellenfele a bűnözés elleni harccal kampányol. Amennyiben Flávio Bolsonaro nyer, szinte biztosan csatlakoztatja Brazíliát a „Shield of the Americas” nevű koalícióhoz, amely 18 jobboldali latin-amerikai és karibi államfőt tömörít, és „halálos katonai erő bevetését ígéri a baljós kartellek és terrorhálózatok elpusztítására”.

Trump 2016-os győzelme megmutatta, hogy az outsider szerep, a nyers beszédmód és az autoriter stílus népszerű lehet. Jair Bolsonaro volt az első, aki ezt lemásolta, felvállalva a „Trópusok Trumpja” jelzőt. Ha fia ebben a hónapban győz, Trump ideológiája dominálni fogja a kontinenst, ami valószínűleg túlélheti magát az amerikai elnököt is.

A szervezett bűnözés térnyerése félelmet kelt a kontinensen, és jelenleg a biztonsági populisták az egyetlenek, akikről a választók elhiszik, hogy van válaszuk a problémákra. Amíg ez a helyzet fennáll, a jobboldal befolyása Latin-Amerikában tovább erősödik, függetlenül attól, ki ül a Fehér Házban.