Francis Halzen részecskefizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden Stockholmban jelentette be, hogy az idei fizikai Nobel-díjat Francis Halzen részecskefizikusnak ítélték oda. Az elismerést az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért, valamint az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában és munkájában betöltött meghatározó szerepéért kapta a kutató.

Az akadémia indoklása szerint Francis Halzen felismerte, hogy a Déli-sark jege kiválóan alkalmas a neutrínóknak nevezett részecskék nyomon követésére. Az általa megálmodott és irányított IceCube Neutrínóobszervatórium egy hatalmas, fényérzékelőkkel felszerelt jégtömb, amely lehetővé teszi a kutatók számára, hogy észleljék a távoli világegyetem rendkívül nagy energiájú folyamataiból származó részecskéket.

Új távlatok a csillagászatban

Mark Pearce, a Fizikai Nobel-díj Bizottság elnöke hangsúlyozta a kutató munkájának jelentőségét.

„Francis Halzen egy olyan nemzetközi kutatói és mérnöki csoportot vezetett, amely fantasztikus eszközt adott a kezünkbe. Kitartása és tudományos jövőképe újfajta csillagászat előtt nyitotta meg az utat”

A 82 éves, Belgiumban született tudós jelenleg az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem kutatója. A kitüntetés 12 millió svéd koronával jár, az ünnepélyes díjátadóra pedig hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján kerül sor.

Történelmi rekordok és családi örökségek

A fizikai Nobel-díj történetében számos érdekesség akad: a legfiatalabb díjazott 1915-ben Lawrence Bragg volt 25 évesen, míg a legidősebb Arthur Ashkin, aki 2018-ban 96 évesen vette át az elismerést. A kitüntetettek között eddig öt nő szerepel: Marie Curie (1903), Maria Goeppert-Mayer (1963), Donna Strickland (2018), Andrea Ghez (2020) és Anne L’Huillier (2023).

Marie Curie több szempontból is rekorder: ő volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott, és ő az egyetlen, aki két tudományágban is kiérdemelte az elismerést. A fizika területén több példa is akad családi érintettségre, így a Curie-házaspáron kívül apa és fia is részesült már az elismerésben, mint például a Bohr, a Siegbahn vagy a Thomson család esetében.

Magyar sikerek a fizikai Nobel-díj történetében

Magyar születésű tudósok közül eddig négyen kaptak fizikai Nobel-díjat:

• 1905-ben Lénárd Fülöp a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért.
• 1963-ban Wigner Jenő az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért.
• 1971-ben Gábor Dénes a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséért.
• 2023-ban Krausz Ferenc az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért.

Az elmúlt évtized díjazottjai

Az elmúlt tíz évben a fizikai Nobel-díj számos területen elért áttörést ismert el. 2016-ban az anyagkutatás, 2017-ben a gravitációs hullámok kutatása, 2018-ban a lézerfizika, 2019-ben a csillagászati kutatások, 2020-ban a fekete lyukak vizsgálata, 2021-ben a komplex fizikai rendszerek, 2022-ben a kvantumfizika, 2023-ban az attoszekundumos fizika, 2024-ben a mesterséges neurális hálózatok, 2025-ben pedig a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus kutatói részesültek az elismerésben.

A tudományos közösség elismeréssel tekint a mostani díjazott munkájára, amely alapjaiban változtatta meg a világegyetemről alkotott ismereteinket és a neutrínók észlelésének lehetőségeit.