Az Európai Unió egységesen elítéli az oroszországi „álválasztásokat”, amelyek sértést jelentenek Ukrajna, az orosz nép és a demokrácia számára – jelentette ki Kaja Kallas, kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Felszólalásában a főképviselő elmondta, hogy Oroszország alig több mint két héttel ezelőtt rendezett választásokat, amelyekből az egyetlen háborúellenes pártot kizárták. Hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem engedélyezte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek jelenlétét, és elutasította az eredmények független értékelését.
A választási folyamat hiányosságai
Kallas szerint az eltérő véleményeket nem tűrték meg, így a választások eredménye nem volt kérdéses. A becslések alapján Putyin pártja, az Egységes Oroszország 14-20 millió mesterséges szavazatot szerzett magának. A főképviselő úgy fogalmazott, hogy a párt csak a választási játékszabályok meghamisításával tudott elegendő voksot szerezni, miközben az Egységes Oroszország magasabb élelmiszerárakat, internetleállásokat és üzemanyaghiányt hozott az oroszoknak, miközben 40 ezer honfitársuk a háborúban veszett oda.
A főképviselő hangsúlyozta: Putyin rendszere Ukrajna szuverenitását és a nemzetközi jogot is súlyosan megsértette azzal, hogy a megszállt ukrán területeken is választásokat rendezett. Állítása szerint az ukrán állampolgárokat arra kényszerítették, hogy megjelenjenek a szavazóhelyiségekben, ahol fegyveres katonák figyelték őket szavazás közben.
Szankciók és a megszállt területek kérdése
Kallas szerint az orosz elnök a megszállt területeken rendezett választásokkal azt a hamis narratívát próbálja terjeszteni, hogy ezek a területek immár Oroszország részét képezik. „A Krím, Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja Ukrajna részei” – szögezte le. Közölte: az Európai Unió szankciókat készít elő azok ellen, akik részt vettek a választások megszervezésében, valamint azokkal szemben, akik orosz jelöltként indultak a megszállt ukrán területeken.
A főképviselő kitért arra is, hogy az orosz kormány fokozatosan felszámolta a civil szervezetek működési lehetőségeit, a független médiumokat pedig bezárásra kényszerítették, így azoknak külföldről kell működniük. Emellett figyelmeztetett, hogy Oroszország 2027-re rekordméretű katonai kiadásokat tervez, miközben politikai rendszerét is egyre inkább militarizálja.
A demokrácia védelme
Kallas szerint Putyin nem mondott le háborús céljairól, és minden tárgyalási ajánlatra újabb, ukrán civilek elleni támadásokkal válaszol. Az ukrajnai öldöklés befejezésének egyetlen módja a maximális nyomásgyakorlás Oroszországra – fogalmazott. Kiemelte, hogy Putyin miközben Oroszországban felszámolja a civil társadalmat és elnyomja a politikai ellenzéket, más országok – köztük az Európai Unió tagállamai – demokratikus folyamataiba is beavatkozik.
Hangsúlyozta, hogy a demokratikus országoknak folyamatosan dolgozniuk kell saját védelmükön, a médiaszabadság erősítésével, a civil társadalom támogatásával, ellenálló információs tér kialakításával és a jogállamiság védelmével. „A demokrácia nem más, mint méltóság az emberek számára” – jelentette ki. Hozzátette: ahol a demokrácia virágzik, az emberek alakíthatják az életüket érintő döntéseket, az újságírók biztonságosan végezhetik munkájukat, a bírák pedig a törvény alapján szolgáltathatnak igazságot.
A főképviselő végezetül hangsúlyozta: az oroszországi elnyomás ellenére továbbra is lesznek emberi jogi jogvédők, korrupcióellenes szereplők, másként gondolkodók és művészek, akik kiállnak az orosz emberek mellett, és hozzájárulhatnak egy jobb oroszországi jövő megteremtéséhez.
„Ők mindig számíthatnak Európa támogatására” – jelentette ki zárásként Kaja Kallas.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.