A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerdán elismerte, hogy leplezett eszközökkel, úgynevezett rejtett figyeléssel követte Seszták Miklós országgyűlési képviselő tevékenységét. A hatóság álláspontja szerint az alkalmazott módszernek megvolt a megfelelő jogi alapja.
Kovács Katalin, a KNYF szóvivője közölte, hogy a korrupciós bűncselekmények miatt zajló büntetőeljárás során alkalmazták a rejtett figyelést, amelyhez a büntetőeljárási törvény szerint nem volt szükség külön bírói vagy ügyészi engedélyre. A hatóság válaszában hangsúlyozta, hogy a törvény 215. paragrafusának ötödik bekezdése lehetőséget ad erre, és a mentelmi joggal védett személyekre vonatkozó külön eljárási szabályok sem zárják ki az eljárást.
Vita a megfigyelés törvényességéről
Az ügyészség közlése válaszul érkezett Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnökének televíziós nyilatkozatára, aki említést tett a volt fejlesztési miniszter megfigyeléséről. Az NVVH elnöke jelezte, tudomása szerint Seszták ügyvédjét, Papp Gábort külön senki nem figyelte. Ezzel szemben az ügyvéd azt állította, hogy őt is megfigyelték, ami a volt miniszter letartóztatása után is folytatódott. Papp Gábor törvénytelennek nevezte a volt miniszter megfigyelését és követését, mivel az még mentelmi jogának felfüggesztése előtt történt.
A KNYF válaszában hangsúlyozta: Papp Gábor ügyvéd esetében nem alkalmaztak leplezett eszközt, rejtett figyelés rá nem irányult. A hatóság rámutatott, hogy a törvény 719. paragrafusának első bekezdése kizárólag a mentelmi joggal rendelkező személy gyanúsítását, a vele szemben történő kényszerintézkedés alkalmazását és a vádemelést tilalmazza a mentelmi jog felfüggesztését megelőzően.
A nyomozás háttere és a mentelmi jog
A vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettese szeptember 22-én tett indítványt az Országgyűlés elnökénél Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztésére. Az Országgyűlés szeptember 28-án határozott a mentelmi jog felfüggesztéséről.
A Központi Nyomozó Főügyészség a Volánbusz Zrt.-t érintő személyszállítási szolgáltatás elvégzésével és autóbuszok beszerzésével kapcsolatos milliárdos vesztegetési ügyben folytat nyomozást. A nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől 2015 és 2018 között – közvetítőn keresztül – összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át.
Politikai reakciók
A KDNP kedden jelentette be, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának azonnali vizsgálatát követelik az ügyben. Latorcai Csaba, a párt ügyvezető alelnöke a Facebook-oldalán közzétett videóban kijelentette:
Országgyűlési képviselőt nem lehet csak úgy megfigyelni semmilyen eszközzel, a mentelmi jog sérthetetlensége miatt.
A KNYF közölte továbbá, hogy miután az NVVH nyomozati elnökhelyettese 2026. szeptember 28-án 9 óra körül személyesen kézbesítette az eljárás átvételéről rendelkező határozatot, ezen időpontot követően a nyomozó ügyészek eljárási cselekményt nem végeztek az ügyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint a hatóságnak nincsen tudomása arról, hogy a rejtett figyelés eredményéről végül milyen tartalmú irat született és annak mi lett a sorsa.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
