Megszólalt az áldozat édesanyja a kivégzése után életben maradt és eszméletre tért Christa Pike ügyében

May Martinez, az 1995-ben meggyilkolt Colleen Slemmer édesanyja megtörte a csendet azt követően, hogy kiderült: a lánya gyilkosa, az 50 éves Christa Pike túlélte a múlt szerdán végrehajtott, sikertelen kivégzési kísérletet. Az elítélt jelenleg eszméleténél van, képes beszélni, bár korábban lélegeztetőgépre került a két adag pentobarbital beadását követően, ami súlyos égési és hólyagos sérüléseket okozott a karjain.

Christa Pike jogi képviselői a napokban drámai tájékoztatást adtak védencük állapotáról, amely az orvosi szakvélemények szerint is rendkívüli. Közleményükben úgy fogalmaztak: „Minden esély ellenére Christa Pike eszméleténél van, beszél, és továbbra is kritikus orvosi ellátásban részesül. Annak ellenére, hogy karjai súlyosan megsérültek, továbbra is megbilincselve és láncra verve fekszik az ágyon. Felépülése orvosilag példa nélküli.”

May Martinez az esettel kapcsolatban egy interjúban elmondta, már korábban is érezte, hogy az elítélt túlélheti a procedúrát. Amikor arról kérdezték, mi a véleménye a jövőbeli fejleményekről, úgy nyilatkozott: „Nem számít, mit gondolok. Meg fogják tenni, amit meg kell tenniük.” Az édesanya szavai rávilágítanak arra a tehetetlenségre, amelyet az áldozatok hozzátartozói éreznek egy ilyen, jogilag és etikailag is bonyolult helyzetben.

Dr. Joel Zivot aneszteziológus és sebész, aki szakértőként segítette a védelmet, úgy véli, a javuló állapot biztató a felépülés szempontjából, ugyanakkor hetekbe vagy hónapokba is telhet, mire pontosan láthatóvá válik, milyen állapotba kerül az elítélt. Kérdéses az is, hogy a hatóságok képesek lesznek-e újra megkísérelni a kivégzést, vagy az elítélt állapota ezt jogilag ellehetetleníti, hiszen a kompetencia kérdése – azaz, hogy az elítélt képes-e felfogni, miért kell meghalnia – központi elemmé vált a vitában.

Deborah Denno, a Fordham Egyetem jogprofesszora szerint Pike ügyvédei erős érvekkel rendelkeznek a „kegyetlen és szokatlan büntetés” tilalmára, valamint a kétszeres eljárás alá vonás (double jeopardy) tilalmára hivatkozva. „Megfelelt a kegyetlen és szokatlan büntetés nagyon-nagyon magas mércéjének. Emellett nagyon jó érvei vannak a kétszeres eljárás alá vonás tilalmával kapcsolatban is. A kivégzés minden aspektusát végrehajtották. Nem halt meg, de minden folyamatot, amit elterveztek, végrehajtották.”

Michael Russo, a Seattle-i Egyetem jogprofesszora ugyanakkor szkeptikusabb a Legfelsőbb Bíróság álláspontját illetően, mondván, a bíróság valószínűleg úgy érvel majd, hogy az ítélet a halálra, nem pedig a kivégzési kísérletre szólt. Russo szerint senki más nem ment keresztül hasonló folyamaton az amerikai halálbüntetés történetében, ami precedens nélküli jogi csatározásokat vetít előre.

A mirror beszámolója szerint a helyzet súlyosságát jelzi, hogy Bill Lee kormányzó felfüggesztette a további kivégzéseket, és független, harmadik fél által végzett vizsgálatot rendelt el az ügyben, hogy kiderítsék, pontosan mi történt a végrehajtás során. Eközben Marsha Blackburn szenátor sürgette az államot, hogy keressenek alternatív módszereket a halálbüntetés végrehajtására, biztosítva ezzel az igazságszolgáltatási folyamat folytatását.

A hatóságok számára a helyzet példa nélküli kihívást jelent, hiszen az amerikai jogtörténetben eddig nem volt példa hasonló kimenetelű, elhúzódó és sikertelen kivégzési kísérletre, amely ilyen mértékű orvosi és jogi vitát váltott volna ki. A jogi szakértők szerint a következő hónapok döntőek lesznek abban, hogy az állam képes-e fenntartani a halálbüntetés intézményét ilyen körülmények között, vagy a kudarcba fulladt kísérlet végleg megváltoztatja a büntetés-végrehajtási gyakorlatot Tennessee államban.