A kékúszójú tonhalak jelentős számban tértek vissza Cornwall partjaihoz, ami az egyik leglátványosabb példája annak, hogy a célzott természetvédelmi intézkedések valódi eredményeket hozhatnak, ahogy arról a BBC beszámolt. A hatalmas ragadozó halak, amelyek szinte teljesen eltűntek a brit vizekből, most újra megjelentek, ami reményt ad a szakembereknek a fajok megóvásával kapcsolatban. A visszatérésük nem csupán egyedi eset, hanem része annak a szélesebb körű folyamatnak, amely a természet regenerációs képességét hivatott bemutatni.
A WWF friss, 2026-os Living Planet jelentése szerint a kékúszójú tonhal állományának helyreállása egy összehangolt nemzetközi erőfeszítés eredménye. A folyamat során csökkentették a halászati kvótákat, szigorú méretkorlátozásokat vezettek be, és hatékonyan védték az ívóhelyeket. Ezeket az intézkedéseket a fogyasztók, a séfek és a kiskereskedők kampányai is támogatták. Hannah Rudd, az Angling Trust tengeri részlegének vezetője szerint az eredmények egyenesen a populáció „robbanásszerű” növekedéséhez vezettek, ami kiváló esettanulmányként szolgál arra, hogy a halászati menedzsment megfelelő alkalmazása valóban működőképes.
A jelentés ugyanakkor rámutat arra is, hogy a természet állapota globálisan továbbra is kritikus. A szervezet adatai szerint 1970 óta a megfigyelt vadvilág-populációk átlagosan 73 százalékkal csökkentek. Bár a kékúszójú tonhal esete biztató, a szervezet hangsúlyozza, hogy a természet továbbra is „szabadesésben” van, ezért a cselekvés elengedhetetlen. Mike Barrett, a WWF-UK vezető tudományos tanácsadója szerint azonban még nem késő változtatni, és a jelentés egyfajta reményteli üzenetet is hordoz a jövőre nézve.
A jelentés más fajok esetében is pozitív tendenciákat mutat. A vadon élő tigrisek száma például több mint 70 százalékkal nőtt 2010 óta, elérve a 3200-ról 5700 körüli egyedszámra való emelkedést 2025-re. A zöld tengeri teknősök védelmi státuszát pedig „veszélyeztetett”-ről „legkevésbé aggasztó”-ra módosították ötven évnyi kitartó munka után, mintegy 80 ország közös erőfeszítésének köszönhetően. Dél-Afrikában az elefántpopulációk szintén stabilizálódtak vagy növekednek, köszönhetően az új törvényeknek, amelyek a helyi közösségeket is bevonják a természetvédelemből származó bevételekbe, beleértve a turizmust is.
A szakértők szerint ezek a sikerek egyértelmű célokból és hiteles tervekből fakadnak. Mike Barrett hangsúlyozta, hogy a remény nem passzív vágyakozás, hanem cselekvés. A jelentés szerint a „remény tudománya” azokra az emberekre épít, akik hisznek abban, hogy képesek változást elérni. Ugyanakkor a Zoological Society of Londonnal közösen végzett kutatás szerint, amely közel 36 ezer populációt követ nyomon közel 6000 emlős-, madár-, hal-, hüllő- és kétéltűfaj esetében, a veszteségek még mindig meghaladják a nyereségeket.
Dr. Katie Collins, a londoni Természettudományi Múzeum vezető kurátora arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi index nem fedi le a teljes ökoszisztémát, mivel elsősorban a gerincesekre koncentrál, így a rovarok, növények és más élőlények helyzete kevésbé látható. „Ha elveszítjük a kerti csigákat, elveszítjük az énekes rigót is” – mutatott rá a szakértő az ökoszisztémák sérülékenységére és az összefüggések fontosságára.
A kutatók szerint a legnagyobb nyomást a mezőgazdaság jelenti, amely elpusztítja a vadvilág számára nélkülözhetetlen élőhelyeket, valamint a fosszilis tüzelőanyagok égetése, amely a klímaváltozás fő hajtóereje. A WWF szerint a pénzügyi források jelenleg rossz irányba áramlanak: 2023-ban körülbelül 7,3 billió dollár (kb. 2700 billió forint) áramlott olyan tevékenységekbe, amelyek károsítják a természetet, miközben csupán 220 milliárd dollárt (kb. 81 billió forint) költöttek a védelemre vagy a helyreállításra. Ez a 33 az egyhez arány jól mutatja a rendszerszintű problémákat.
Mike Barrett, aki már hét Living Planet jelentésen dolgozott, kiemelte, hogy ez az első alkalom, amikor a fő üzenet a reményre fókuszál. „Az a tény, hogy a tudomány még mindig azt mondja nekünk, hogy van kiút, valójában rendkívüli” – fogalmazott. Bár a lehetőség ablaka folyamatosan zárul, a szakértő szerint még mindig nyitva áll, amennyiben a társadalom és a döntéshozók azonnal cselekednek.
A természetvédelmi erőfeszítések sikeressége tehát nemcsak a fajok megmentésén múlik, hanem a gazdasági prioritások alapvető átértékelésén is. A jelentés egyértelműen rámutat arra, hogy a természetvédelem önmagában nem képes visszafordítani a hanyatlást, ha nem kezelik a kiváltó okokat, mint amilyen a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlat és az energiafelhasználás módja.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
