A Meta kettős arca: Zuckerberg megítélése romlik, de a cég bevételei szárnyalnak

Mark Zuckerberg a vállalat múlt havi, éves Meta Connect termékbemutatóján szinte elérzékenyülve beszélt a technológiai fejlesztésekről, ahogy arról a BBC beszámolt. A vezérigazgató az alkotás folyamatát szeretetként írta le, miközben bemutatta a cég legújabb fejlesztéseit, köztük a Muse nevű ügynöki chatbotot, az okosszemüvegeket és egy csuklóra rögzíthető, Tamagotchi-szerű mesterséges intelligencia eszközt. Érdekesség, hogy az egyórás prezentáció alatt egyetlen szó sem esett a vállalat két legnépszerűbb platformjáról, a Facebookról és az Instagramról, amelyek a 2 billió dolláros (kb. 790 billió forint) cégbirodalom alapjait képezik.

A Meta az elmúlt évben számos jogi eljárás kereszttüzébe került. A vádak szerint a vállalat szándékosan olyan termékeket tervezett, amelyek függőséget okoznak a fiatal felhasználók körében. A nyilvánosságra került belső e-mailek és vállalati dokumentumok komoly muníciót adtak a hatóságoknak és a kártérítési ügyvédeknek. A Pew Research Center felmérése szerint az amerikaiak kétharmada negatív véleménnyel van Zuckerberg személyéről, akinek megítélésén a közelmúltban megjelent, róla szóló film sem segített, amelyben a főszereplő egyfajta „teljes értékű gonosztevőként” jelenik meg.

A pénzügyi következmények is súlyosak: márciusban egy kaliforniai esküdtszék 6 millió dollár (kb. 2,4 milliárd forint) kártérítést ítélt meg egy fiatal nőnek, aki a közösségi média használatára vezette vissza mentális egészségügyi problémáit. Új-Mexikó állam pedig elsőként nyert pert a Meta ellen gyermekvédelmi kérdésekben, amiért a cég nem figyelmeztette a nyilvánosságot a platformok veszélyeire; a büntetés összege 942 millió dollár (kb. 376 milliárd forint) volt. A vállalat mindkét esetben fellebbezést nyújtott be.

Májusban a Meta egyike volt azoknak a közösségi média vállalatoknak, amelyek peren kívüli megegyezéssel kerülték el a tárgyalást egy Kentucky iskolai körzet által indított ügyben, amely a fiatalok mentális egészségügyi válságát a terméktervezésre vezette vissza. A hírek szerint a vállalat 9 millió dollár (kb. 3,6 milliárd forint) megfizetésére vállalkozott, ami a legmagasabb összeg volt a vádlottak között.

A nyáron a Meta egy 18 milliárd dolláros (kb. 7,2 billió forint) egyezséget kötött 48 amerikai állammal, valamint a District of Columbia és három amerikai terület részvételével. A megállapodás részeként a vállalat tagadta a jogsértést, és a tárgyalás során végig kitartott amellett, hogy éveken át jelentős erőforrásokat fordított a platformok biztonságosabbá tételére.

Az egyezség részeként a cég vállalta, hogy napi kétórás időkorlátot vezet be a fiatal felhasználók számára, éjszakai használati korlátozásokkal és az iskolai órák alatti értesítések némításával. A vállalat további perekkel is szembenéz, köztük egy Los Angelesben induló eljárással, amely szintén a fiatalok közösségi média függőségével kapcsolatos.

Közben több ország, kezdve Ausztráliával tavaly decemberben, lépéseket tett a gyermekek közösségi média használatának teljes betiltására. A közösségi média vállalatok általánosságban népszerűtlenek, még akkor is, ha termékeik továbbra is rendkívül keresettek. Egy Reuters/Ipsos felmérés szerint az amerikaiak 85%-a gondolja úgy, hogy a közösségi média függőséget okozhat a gyermekeknél, és 61%-uk támogatja a szigorúbb kormányzati felügyeletet.

Alison Taylor, a New York University Stern School of Business docense szerint a bizalmi válság egzisztenciális fenyegetést jelent. „Amint a közvélemény már nem bízik benned, az egyfajta lefelé tartó spirál” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a bizalmi deficit olyan mértékű, hogy kérdéses a helyreállítása.

A negatív hírek ellenére a Meta üzleti teljesítménye kiemelkedő. A második negyedévben a bevétel 28%-kal nőtt a 2025-ös év azonos időszakához képest, az alkalmazások felhasználói bázisa pedig 3%-kal bővült. Bár a cég ígéretet tett a tinédzser piac iránti törekvéseinek mérséklésére, közölték, hogy ez a korosztály egyébként is kevesebb mint 1%-át adja a bevételüknek.

A 48 állammal kötött egyezséget sokan a Meta hatalmas győzelmének tekintették, mivel elkerülték a vezetők tanúvallomását és a további belső dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A cég részvényeinek árfolyama az egyezség bejelentése után 4%-kal emelkedett, az elmúlt hónapban pedig több mint 25%-os növekedést mutatott.

Patrick Moorhead, a Moor Insights & Strategy alapítója és vezérigazgatója szerint a vállalat meglepően jó pozícióban van. A kritikusok szerint a cég tesztelte a fogyasztói toleranciát a rossz magatartással szemben, és eddig a vállalkozás sikeresen ellenállt a visszahatásoknak, mivel az emberek akkor is használják a termékeket, ha nem kedvelik a vállalatot.

A Meta mesterséges intelligencia irányú elmozdulása azonban részben a közbizalom helyreállításán múlik. A múlt hónapban indított Muse alkalmazás egy AI-ügynök, amely képes több szakaszban elvégezni feladatokat, szemben a ChatGPT-vel, amely általában egyszerre egy feladatra fókuszál.

Egy New York Times technológiai riporter, aki két hétig tesztelte az alkalmazást, lenyűgözőnek találta: az applikáció helyette hívta fel a fogászati biztosítóját, rendelt élelmiszert és táblázatba rendezte a hitelkártya-költéseit. A Muse azonban akkor működik a leghatékonyabban, ha a felhasználók átadják legszemélyesebb adataikat, beleértve a bankkártya-információkat és az e-mail fiókjaikhoz való hozzáférést.

Ez nagy kérés egy olyan vállalattól, amelynek adatvédelmi hírneve egy évtizede, a Cambridge Analytica-botrány óta sérült. Zuckerberg 2004-ben, 19 évesen indította el a Facebookot a Harvard Egyetemen. Két nappal a Meta Connect után egy új-mexikói esküdtszék megállapította, hogy a Meta hazudott arról, hogyan használja fel a Facebook a személyes adatokat.

A Muse az indulása óta eltelt egy hónapban már több mint ötmillió letöltést ért el, és több mint hárommillió heti aktív felhasználóval rendelkezik, ami gyorsabb adaptációt jelent, mint a ChatGPT esetében. Zuckerberg víziója szerint a Muse az okosszemüvegekkel kiegészülve lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kézhasználat nélkül hívják elő az általa „személyes szuperintelligenciának” nevezett funkciókat.

A szemüvegek megosztóak, egyesek „perverz szemüvegnek” nevezték őket, mivel titokban is használhatók filmezésre. A vállalat lépéseket tett annak érdekében, hogy megakadályozza a fényjelzés manipulálását, amely a felvételt jelzi. Zuckerberg nemrégiben hangalapú okosszemüvegeket is bejelentett, ami egyértelmű kísérlet az adatvédelmi aggályok csillapítására.

Brooke Istook, a Heat Initiative kampánycsoport képviselője szerint a fogyasztók tudják, hogy a Metának problémái vannak, és eddig nem tudtak megbízni bennük a termékek biztonságossá tételében. „Miért akarná egy fogyasztó rájuk bízni a legprivátabb és legérzékenyebb információit?” – tette fel a kérdést.

Zuckerberg a beszédében kitért az adatvédelemre, és bemutatta a személyes virtuális gépet, egy felhőalapú rendszert, ahol a Muse felhasználók adatai tárolódnak. Ígérete szerint hamarosan „még a Meta sem lesz képes látni ezeket az információkat”. A szakértők szerint azonban a felhasználóknak továbbra is manuálisan kell engedélyezniük a védelmi funkciókat.

A pénzügyi fronton a közösségi média hirdetési üzletága továbbra is jelentős bevételt termel. A Meta a második negyedévben 60,8 milliárd dollár (kb. 24 billió forint) bevételt és 15,9 milliárd dollár (kb. 6,3 billió forint) profitot jelentett. Az AI-infrastruktúra masszív bővítése mellett a vállalat 83,7 milliárd dollár (kb. 33 billió forint) hosszú távú adósságot halmozott fel.

Andrew Bosworth, a vállalat technológiai igazgatója szerint a jövő az ügynökökről szól, akik a felhasználók állandó szövetségesei lehetnek céljaik elérésében. A Meta tervei nagyok, de a jövő végső soron azon múlik, képesek-e a felhasználók valóban megbízni a vállalatban.