Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hivatalos közleményben reagált a Déli körvasút fejlesztésével kapcsolatos európai számvevőszéki (ECA) vizsgálat körüli állításokra. A hivatal határozottan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a vizsgálat során bármilyen jogszabályban meghatározott feladatát elmulasztotta volna.
A reakció előzménye, hogy a közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányzati tájékoztatón bejelentette a Déli körvasút beruházásának felfüggesztését. A döntést azzal indokolták, hogy a közbeszerzési eljárás során történt összejátszás miatt megkérdőjeleződött a projekt folytatásának lehetősége. A tájékoztatón elhangzottak szerint az ECA már tíz hónapja értesítette a magyar kormányt, és mivel az értesítések az ÁSZ-on keresztül érkeznek, a számvevőszéknek is tudnia kellett volna a problémákról.
A miniszteri állítások és az ÁSZ válasza
Vitézy Dávid tárcavezető a tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a közbeszerzési eljárás lezárulta után már szinte kizárólag néhány nagy állami ellenőrző szervnek – köztük az ÁSZ-nak – van joga a közbeszerzést utólag megtámadni, a minisztériumnak erre már nincs lehetősége. Ezzel szemben az ÁSZ közleményében hamisnak nevezte azt az állítást, hogy a kormánynak ne lenne joga az ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulni.
A számvevőszék rámutatott, hogy a jogszabályok értelmében ilyen joggal rendelkezik a kormányzati ellenőrzési szerv, a Magyar Államkincstár, a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet, valamint az állami vagyon felügyeletéért, a közbeszerzésekért, illetve az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter is.
Az időrendi tisztázás
Az ÁSZ közleményében részletesen tisztázta az időrendet: az ECA a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges jelentését 2026. október 8-án hozta nyilvánosságra. Az érintett Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz projekt ECA-vizsgálata nyáron zárult, a záró levelet pedig 2026. július 17-én, az új kormány idejében küldték meg a Nemzeti Fejlesztési Központnak, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnak, valamint a vizsgálatban technikai segítségnyújtóként részt vevő ÁSZ-nak.
az ECA vizsgálata 2026. júliusában zárult, annak megállapításairól a kormány az ÁSZ-szal egyidejűleg értesült. „Magyar Péter miniszterelnök tehát saját kormányának mulasztását kéri számon az Állami Számvevőszéken”
Az ÁSZ álláspontja szerint a megállapításokkal kapcsolatos teendők elsősorban a magyar kormányt és annak szerveit, például a vizsgálat alanyaként a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Központot terhelik. A számvevőszék emlékeztetett arra, hogy ők nem hatóság, és az uniós források felhasználásának ellenőrzésére a magyar jogrendszer más intézményeket jelölt ki.
A szervezet közölte, hogy az ECA megállapításait kockázatkezelése során értékeli, és beépíti azokat éves ellenőrzési tervébe. Kiemelték továbbá, hogy az Európai Számvevőszék a vizsgálat során nyújtott kiváló együttműködésért külön köszönetet nyilvánított az ÁSZ-nak és a magyar hatóságoknak.
Az ÁSZ leszögezte, hogy az érintett EU-s források felhasználása során az elsődleges ellenőrzési felelősség nem őket terheli, mivel a feladatkörök törvényileg más szervekhez tartoznak.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
