Élőben közvetíthetik az Egyesült Államokban a 2009-es mészárlásért halálra ítélt Nidal Hasan kivégzését

A nyilvánosság számára is láthatóvá tennék egy korábbi amerikai hadseregbeli őrnagy kivégzését, amelyet golyó általi halállal hajtanának végre, közölte Pete Hegseth védelmi miniszter, ahogy arról a BBC beszámolt. A védelmi minisztérium egyik tisztviselője megerősítette, hogy Nidal Hasan kivégzését, aki 2009-ben 13 fegyvertelen amerikai katonát lőtt agyon Fort Hoodban, élőben közvetítenék. Úgy vélik, ez lenne az első nyilvános kivégzés az Egyesült Államokban közel egy évszázada.

Az élő közvetítésről szóló döntés „példa nélküli a modern korban” és „bizonytalan jogi terepen mozog”, fogalmazott John Mills, a halálra ítélt fogvatartottakkal dolgozó ügyvéd. A miniszter szerint az embereknek meg kell érteniük, hogy „komoly következményei vannak az ilyen típusú dolgoknak”. Az ENSZ emberi jogi hivatala ugyanakkor az AFP hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az élő közvetítés „felérne egy nyilvános kivégzéssel, és megsértené a kínzás abszolút tilalmát”. Chris Murphy demokrata szenátor a CNN-nek azt mondta, az ötlet „visszataszító”, és az Iszlám Állam csoport által végrehajtott kivégzésekre emlékeztet.

A kivégzés részletei és a jogi környezet

A Pentagon a hét elején jelentette be, hogy végrehajtják Hasan kivégzését, ami az első katonai kivégzés lenne több mint 60 éve. A Virginiából származó, amerikai hadseregbeli pszichiáter elismerte, hogy 13 fegyvertelen katonát lőtt le egy zsúfolt orvosi épületben Fort Hoodban. Alonzo Lunsford, a korábbi amerikai hadseregbeli őrmester, akit hét golyó talált el a támadás során, támogatja a golyó általi kivégzést, mint olyan módszert, amely „illik” ahhoz, amit az elkövető tett. Bár aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy mindenkinek látnia kellene-e a közvetítést, különösen a fiatalokra gyakorolt hatása miatt, fontosnak tartja, hogy az érintettek lehetőséget kapjanak a megtekintésre.

„Ami az elesettek családjait, a túlélők családjait és magukat a túlélőket illeti, igen, úgy gondolom, hogy képesnek kellene lennünk cenzúrázatlanul megnézni”

– mondta Lunsford, aki tervezi, hogy részt vesz a kivégzésen, és azt szeretné, ha Hasan a szemébe nézne, mielőtt meghúzzák a ravaszt. „Azt akarom, hogy tudja, kudarcot vallott. Én még mindig itt vagyok.” A miniszter a Real America’s Voice konzervatív televíziónak adott interjújában kijelentette, hogy Hasan „egy katonákból álló kivégzőosztagot kap. Ahogy annak lennie kell”. Amikor arról kérdezték, tett-e Hasan utolsó kérést, vagy kapcsolatba lépett-e Donald Trump elnökkel, a miniszter így felelt: „Nem érdekel. December 3-án találkozunk vele.”

A Pentagon szóvivője hétfőn közölte, hogy Donald Trump jóváhagyta a védelmi miniszter ajánlását. A Fehér Házat is megkérdezték, támogatja-e az elnök a nyilvános, élőben közvetített kivégzést. Bár tavaly 17 országban több mint 2700 kivégzést hajtottak végre, csak két országban tették ezt nyilvánosan. Az Amnesty International adatai szerint 2025-ben Iránban 11, Afganisztánban pedig további 6 nyilvános kivégzés történt. A kivégzést december 3-án tervezik végrehajtani Fort Hoodban, Texas államban. Ez lenne az első katonai kivégzés golyó által a második világháború vége óta.

A bírósági eljárás során Hasan bocsánatot kért „bármilyen hibáért”. A 2013-as hadbírósági tárgyalásán azt állította, úgy vélte, hogy a muszlimokat és a tálibokat védi Afganisztánban. A katonai jog szerint a kivégzéshez az amerikai elnök jóváhagyása szükséges. Emellett fellebbviteli felülvizsgálatra is szükség van, ahol egy magasabb bíróság vizsgálja a döntést, és végső ítéletet hoz a végrehajtás jogszerűségéről. John Mills szerint a fellebbviteli folyamat Hasan esetében még nem zárult le, és valószínűleg szövetségi bíróságon kérné az ítélet felülvizsgálatát, ami valószínűleg felfüggesztené a kivégzést. Mills hozzátette, meglepődne, ha a kivégzés valóban megtörténne.

„A golyó általi kivégzés élő közvetítése nem több, mint figyelemfelkeltés a Trump-adminisztráció részéről, és valószínűtlen, hogy megtörténik, nemhogy az igazságszolgáltatás látszatát keltse”

– tette hozzá az ügyvéd. Bizonyos államok megkövetelik a kivégzések valamilyen formájú nyilvános megtekintését. Sok állam előírja újságírók jelenlétét, és a kivégzendő személy is hívhat meg tanúkat. Mások megengedik hétköznapi polgároknak is, hogy önkéntes tanúként vegyenek részt.

Deborah Denno, a Fordham Egyetem jogprofesszora, aki az amerikai kivégzési módszereket tanulmányozza, elmondta: „még soha nem volt élőben közvetített kivégzés”. Szerinte egy ilyen esemény „olyan szintű átláthatóságot kényszerítene ki, amilyet valószínűleg még soha nem láttunk ebben az országban”. A professzor szerint az érvelés alapja lehet az, hogy ha valaki támogatja a halálbüntetést, akkor lássa is, hogyan hajtják végre az országban. Az embereknek így szembesülniük kellene azzal, ami történik, olyan módon, ahogy azt sokan figyelmen kívül hagyják.

Denno szerint fontos szempontok merülnek fel egy élő közvetítés kapcsán, például az, hogy korhatáros lesz-e a tartalom. Az Army Regulation 190-55 szabályozás értelmében csak bizonyos kategóriákba tartozó személyek, például újságírók és rokonok tekinthetik meg a katonai kivégzéseket. A 18 év alattiak ki vannak zárva. A megkérdezte a Pentagont és az amerikai hadsereget, hogy a nézőket korlátozó szabályokat feloldják-e, és milyen biztosítékok lesznek a fiatalok távoltartására. A védelmi minisztérium tisztviselője közölte, hogy további részletek várhatók a közvetítéssel kapcsolatban.

Az Amnesty International adatai szerint tavaly Kína, Irán, Szaúd-Arábia, Jemen és az Egyesült Államok hajtotta végre a legtöbb kivégzést. Donald Trump a Fehér Házba való visszatérésekor hatályon kívül helyezte Joe Biden moratóriumát a szövetségi kivégzésekre. A Pew Research júliusi kutatása szerint az amerikaiak kétharmada (66%) támogatja a gyilkosságért járó halálbüntetést, ami hat százalékpontos növekedést jelent az elmúlt öt évben.

Az utolsó katonai kivégzés az országban 1961-ben történt, amikor egy amerikai hadseregbeli közlegényt akasztottak fel, miután elítélték egy 11 éves osztrák kislány megerőszakolása miatt. A kivégzést az akkori elnök, Dwight D. Eisenhower hagyta jóvá, és annak ellenére hajtották végre, hogy az áldozat családja kegyelmet kért utódjától, John F. Kennedytől. Az utolsó golyó általi katonai kivégzést 1945 januárjában hajtották végre, amikor Eddie Slovik amerikai dezertőrt lőtték agyon a második világháború utolsó hónapjaiban.