Kijevből vallott a monacói robbantás gyanúsítottja

Egy korábbi ukrán biztonsági tisztviselő, akit összefüggésbe hoztak a júniusi monacói robbantásos merénylettel, az BBC beszámolója szerint azt állítja, hogy a támadást az ukrán katonai hírszerzés (HUR) magas rangú tisztviselői rendelték meg. Vitalii Zhykovych a kijevi börtönből adott exkluzív interjút, amelyben először osztotta meg saját verzióját a történtekről, miközben ügyvédje közvetítésével igyekezett tisztázni szerepét a nemzetközi figyelmet kiváltó ügyben.

A merénylet célpontja Vadym Yermolayev ukrán származású üzletember volt, aki 13 éves fiával együtt súlyosan megsérült a robbanásban, partnere pedig katasztrofális sérüléseket szenvedett. Az üzletember később úgy nyilatkozott, hogy túlélésük „nem kevesebb, mint csoda”. Zhykovych, aki magát az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) szabadúszójaként írja le, elmondta, hogy a robbantást végrehajtó nő, Anastasia Berezovska az ő „ügynöke” volt, akit a hírszerzési feladatokhoz toborzott.

A robbantást követő héten Berezovska holttestét Kijevtől nyugatra, az erdőben találták meg, fején lőtt sebekkel. Zhykovych határozottan tagadja, hogy ő küldte volna a nőt gyilkolni, vagy hogy ő végzett volna vele. A hatóságok őt és egy aktív HUR-hírszerzőt, Vladyslav Reutot vádolják a nő meggyilkolásával. Reut kezdetben beismerő vallomást tett, és elvezette a nyomozókat a sekély sírhoz, de néhány nappal később a bíróságon megváltoztatta vallomását, és Zhykovychre terelte a gyanút.

Zhykovych hosszú ideig hallgatott, ám most válaszolt a kérdésekre. Azt állítja, hogy Reut – akit ő csak „Főnöknek” nevez – javasolta a monacói akciót Vadym Yermolayev ellen. Állítása szerint Reut arról tájékoztatta, hogy a műveletet a HUR felettesei engedélyezték. „Ahogy Reut tájékoztatott, ezt a műveletet […] a HUR felettesei engedélyezték és hagyták jóvá” – fogalmazott a gyanúsított a börtönből.

A gyanúsított igyekezett elhatárolódni a robbanástól, azt állítva, hogy Reut kérte, használják Berezovskát a robbantáshoz, de amikor ő ezt megtagadta a nő hiányos kiképzése miatt, Reut beleegyezett, hogy csak felderítésre küldjék. Zhykovych szerint Reut ezt követően közvetlenül kommunikált Berezovskával, és ő biztosította számára a robbanóanyagot is, teljesen kihagyva őt a folyamatból.

A HUR korábban közölte, hogy elkötelezett a teljes körű vizsgálat mellett, és átfogó támogatást nyújt a bűnüldöző szerveknek. Az SBU ezzel szemben szűkszavúan csupán „volt rendvédelmi tisztként” hivatkozott Zhykovychre. A biztonsági kamerák felvételei alapján Berezovska a táskát az üzletember házának küszöbén hagyta, a robbanás pedig közvetlenül a család érkezésekor történt, ami még a végrehajtót is sokkolta.

Vadym Yermolayev, aki korábban lemondott ukrán állampolgárságáról és ciprusi állampolgár lett, visszautasította azokat az elméleteket, amelyek szerint az ügy összefüggésben állna az ukrajnai csaló telefonközpontok körüli bűnözői csoportok harcával. Az üzletember fia, Artur ellen korábban Észtországban ítélet született, mivel milliókat csaltak ki az állampolgároktól, ám az üzletember tagadja, hogy bármi köze lenne ezekhez a hálózatokhoz.

Zhykovych ezzel szemben saját elmélettel állt elő: azt állítja, Reut szerint a támadás megtorlás volt azért, mert az üzletember állítólag adót fizetett az orosz megszállás alatt álló Krímben lévő vállalkozásai után. „Véleményem szerint ez megalapozza a műveletet” – közölte a börtönből. Vadym Yermolayev ugyanakkor többször is tagadta, hogy bármilyen üzleti érdekeltsége maradt volna Oroszországban.

A kijevi bírósági meghallgatáson, ahol fegyveres őrök vették körül, Zhykovych meglepő módon azt is elejtette, hogy Reut szerint a monacói támadás valójában „nem volt engedélyezett”. „Valaki civil oldalról rendelte meg ezt a célpontot” – mondta, bár bővebb magyarázatot nem adott. A bíró ekkor félbeszakította, emlékeztetve, hogy nyílt bírósági tárgyaláson beszél.

A gyanúsított említést tett egy második célpontról is, akit Reut eredetileg megjelölt, de annak kilétét nem fedte fel. Más források szerint ez a személy egy oroszbarát blogger lehetett, akit Ukrajnában távollétében ítéltek el hazaárulásért. Az ügy bonyolultságát jelzi, hogy a hatóságoknak egyszerre kell vizsgálniuk a monacói robbantást és a Berezovska-gyilkosságot is.

Berezovska családja számára a tragédia továbbra is sok kérdést vet fel. A 39 éves nő 2022 eleje óta menekültként élt Németországban. Zhykovych azt állítja, a nő kettős életet élt, és Oroszország ellen dolgozott ügynökként. Férje azonban „képtelenségnek” nevezte ezt az állítást, és úgy véli, feleségét akaratán kívül rángatták bele az ügybe.

A gyanúsított szerint Berezovska a monacói támadás után felhívta őt, és amikor kérdőre vonta, a nő azt mondta, Reut nagy összeget, 50 000 dollárt (kb. 19 millió forint) ígért neki a feladatért. „Az 50 000 dollár nem hever csak úgy az utcán” – magyarázta állítólag a nő. A falubeliek szerint Berezovska lakásvásárlásra gyűjtött, ám amikor Ukrajnába utazott a pénzért, az erdőbe csalták és lelőtték.

Az ügy hátterében zajló vizsgálatok továbbra is tartanak, miközben a hatóságok próbálják feltárni a nemzetközi szálakat és a politikai vagy bűnözői indíttatású összefüggéseket. A nyomozás során felmerült, hogy a merénylet esetlegesen állami szintű, de félresiklott akció is lehetett, vagy egyfajta leszámolás a különböző érdekcsoportok között.

A hatóságoknak most azt kell tisztázniuk, hogy a vallomásokban említett „civil megrendelő” létezik-e, vagy csupán a gyanúsítottak próbálják egymásra hárítani a felelősséget a súlyos bűncselekményekért. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tanúvallomások folyamatosan változnak, és a bírósági eljárás során egyre több ellentmondásos részlet kerül napvilágra.

A nemzetközi nyomozócsoportok továbbra is vizsgálják a bizonyítékokat, különös tekintettel a Berezovska által használt robbanóeszköz eredetére és a logisztikai háttérre. A monacói hatóságok együttműködnek az ukrán szervekkel, hogy kiderítsék, hogyan juthatott el egy ilyen veszélyes eszköz a hercegség területére.

A közvéleményt mélyen megrázta az eset, különösen a célpontok kiválasztásának módja és a végrehajtó halála körüli rejtélyek. A szakértők szerint az ilyen típusú, határokon átnyúló akciók ritkák, és komoly diplomáciai feszültségeket okozhatnak az érintett országok között.

A bírósági eljárás folytatódik, és várhatóan további tanúkat hallgatnak meg, akik fényt deríthetnek a HUR és a gyanúsítottak közötti valódi kapcsolatra. A nyomozás kimenetele alapvetően befolyásolhatja az ukrán hírszerzési szervek megítélését is a nemzetközi színtéren.

A családtagok és az érintettek továbbra is várják a válaszokat, remélve, hogy a bírósági tárgyalások során végre kiderül az igazság a monacói robbantás valódi hátteréről és a felelősök kilétéről.