Súlyos szankciókat vezetett be az Egyesült Államok a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben

Az RTÉ beszámolója szerint Donald Trump amerikai elnök kormánya szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) szemben, mindössze néhány órával azután, hogy a testület egyik korábbi bírája elnyerte a Nobel-békedíjat. A hágai székhelyű bíróság élesen bírálta a lépést, amelyet a jogállamiság és a nemzetközi jogrend alapjai elleni támadásnak minősített, egyúttal felszólította 125 tagállamát, hogy lépjenek fel az intézmény védelmében. A bíróság közleményében hangsúlyozta: „A bíróság nem maradhat egyedül. Sorsa most azoknak az államoknak a kezében is nyugszik, amelyek létrehozták.”

A testület nyilatkozata kiemelte, hogy a helyzet nem csupán egyetlen intézmény védelméről szól, hanem a jogállamiságon alapuló nemzetközi rend megőrzéséről, hozzátéve, hogy „a történelem ítélkezni fog e pillanat felett”. Az ICC régóta áll szemben az amerikai adminisztrációval, amely már korábban is sújtott szankciókkal ügyészeket és bírákat, ám a mostani intézkedés jóval messzebb megy, mivel potenciálisan azokat a vállalatokat is bünteti, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak a bíróságnak. Ez az intézkedés egy nemzetközi szerződésen alapuló intézmény elleni példátlan támadásnak tekinthető.

Az Egyesült Államok ugyan aláírta a bíróságot létrehozó Római Statútumot, de azt soha nem ratifikálta. Marco Rubio külügyminiszter egy Reuters által közölt nyilatkozatban leszögezte: „Elnök úr soha nem fogja megengedni a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, hogy amerikaiakat vonjon felelősségre.” A miniszter hozzátette, hogy az Egyesült Államok betiltja a tranzakciókat ezzel a „zsarnok bírósággal”, megfosztva azt erőforrásaitól és megbénítva működési képességét. Az amerikai pénzügyminisztérium ugyanakkor hat hónapos türelmi időt hirdetett, és bizonyos kivételeket is biztosított a távközlési, szoftveres és nyugdíjjal kapcsolatos tranzakciók számára, jelezve, hogy a szankciók módosíthatóak, amennyiben a bíróság teljesíti az amerikai követeléseket.

Washington elsősorban az izraeli tisztségviselők, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsok, valamint az afganisztáni amerikai katonai tevékenységek vizsgálata miatt bírálja az ICC-t. Bár az afganisztáni ügyet a bíróság jelenleg „prioritáslistáján hátrébb sorolta”, a feszültség továbbra is fennáll. Rubio a nyilatkozatában külső szakértők felhívásait idézte, amelyek az ICC-t amerikai katonák, határőrök és választott vezetők felelősségre vonására sürgették, bár a bíróság tisztviselői ilyen lépéseket eddig nem tettek.

Nazhat Shameem Khan, az ICC helyettes ügyésze hangsúlyozta, hogy a szankciók célja a nemzetközi jogállamiság aláásása, de a bíróság folytatja munkáját minden folyamatban lévő ügyében. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a hat hónapos türelmi idő „lehetőséget ad a párbeszédre”, ugyanakkor az EU-nak megvannak az eszközei az ICC munkájának biztosítására. Belgium külügyminisztere egyenesen egy uniós blokkoló statútum aktiválását sürgette a bíróság védelme érdekében.

A testület eddig több mint 70 személy ellen adott ki elfogatóparancsot, köztük olyan vezetők ellen, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, Omar al-Basír volt szudáni elnök vagy Muammar Kadhafi volt líbiai vezető. Emellett a Hamász vezetői ellen is elfogatóparancsot kért a bíróság, míg William Ruto kenyai elnök és Uhuru Kenyatta volt kenyai elnök elleni vádakat korábban visszavonták. A bíróság székhelye Hollandiában található, amely az EU és a NATO tagja is egyben.

A Nobel-békedíj, amelyet a dél-afrikai Navi Pillay kapott meg, aki 2003 és 2008 között az ICC fellebbviteli kamarájának tagja volt, a bizottság szerint a nemzetközi törvényszékek támogatását hivatott kifejezni egy olyan időszakban, amikor a bírák és a nemzetközi jog intézményei politikai támadások alatt állnak. A bizottság közleménye szerint „egy olyan nemzetközi jogrendszer, amelyben a háborús bűnösöket felelősségre vonják, és az áldozatok igazságot kapnak, a békés világ előfeltétele”.

Donald Trump ezzel szemben „szégyenletesnek” nevezte a döntést, és úgy vélte, a díjat neki kellett volna kapnia. A politikus a norvég Nobel-bizottság választását „szégyenletes és zavarba ejtő döntésnek” minősítette, és egy New York-i támogatói nagygyűlésen kijelentette, hogy korábban sosem hallott Pillayről. „Soha nem hallottam erről a személyről, de azért gratulálok” – mondta, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok elnökeként neki kellett volna megkapnia az elismerést.

Pillay a díj bejelentése után viccelődött a díj megosztásáról Trump elnökkel, utalva Maria Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetőre, aki tavalyi díja után odaadta aranyérmét az amerikai elnöknek. Az amerikai szankciók jellemzően megtiltják az amerikai székhelyű vállalatoknak, hogy bármilyen munkát végezzenek a szankcionált szervezettel, ami a banki számlák zárolását, a biztosítási fedezet megszüntetését és a szoftvercégek együttműködésének leállítását is magával vonhatja.

A Trump-adminisztráció már az első ciklusa alatt is vetett ki célzott szankciókat a bíróság tisztviselőire, amelyeket Joe Biden elnöksége alatt visszavontak. Washington a legújabb szankciókat mindössze néhány nappal azután jelentette be, hogy Trump 2025 januárjában visszatért a hivatalába. A bíróság tisztviselői hónapok óta készültek erre a forgatókönyvre, többek között a számítógépes rendszereik Microsoft szoftverekről nyílt forráskódú alternatívákra való átállításával, valamint új banki és egészségbiztosítási megállapodások előkészítésével.

A kialakult helyzet rávilágít a nemzetközi jog és a szuverén állami érdekek közötti mélyülő szakadékra, amely a jövőben további diplomáciai konfliktusokat vetíthet előre a globális igazságszolgáltatási fórumok körül. A nemzetközi közösség figyelme most arra irányul, hogyan reagálnak a tagállamok a bíróságot ért nyomásra, és képesek lesznek-e megőrizni az intézmény függetlenségét a fokozódó politikai és gazdasági szankciók közepette.