Görögország az USA új energiaközpontja: a Vertikális Korridor dilemmája

Az Tagesschau beszámolója szerint a délkelet-európai országok egy olyan kiterjedt csővezetékrendszer kiépítésén dolgoznak, amelynek célja a földgáz kontinensszerte történő elosztása, ezzel is csökkentve az Oroszországtól való függőséget. A folyamatban az Egyesült Államok, mint jelentős cseppfolyósított földgáz (LNG) exportőr, szintén aktív szerepet vállal, ami azonban szakértői körökben újfajta függőségi viszonyok kialakulásának veszélyét is felveti.

Az amerikai érdekek és a Vertikális Korridor

Marco Rubio amerikai külügyminiszter athéni látogatása során számos stratégiai kérdést érintett, a migrációtól a védelempolitikáig. Ino Afentouli, az Eliamep athéni agytröszt külpolitikai szakértője szerint a látogatás egyértelműen megerősítette az amerikai kormányzat fokozott érdeklődését az energetikai szektor iránt. A központi téma az úgynevezett Vertikális Korridor, egy olyan csővezeték-hálózat, amely Görögországon keresztül Bulgárián és Románián át egészen Ukrajnáig szállítaná a földgázt.

Az Európai Unió célkitűzései szerint legkésőbb 2027 novemberére teljesen le kívánja állítani az orosz gázimportot. Ez a kényszerű átállás olyan dinamikát indított el a régióban, amely a politikusok mellett a gázipari vállalkozókat és a hajózási társaságokat is mozgósította. Bár a fejlesztések célja az ellátásbiztonság garantálása, a kritikusok szerint fennáll a veszélye annak, hogy olyan fosszilis infrastruktúrák épülnek, amelyekre a jövőben már nem lesz szükség.

Görögország mint regionális energiaközpont

Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa sikeresen lépett ki az energetikai perifériáról, és mára Délkelet-Európa egyik kulcsszereplőjévé vált. A Vertikális Korridor révén Görögország az USA-ból érkező LNG egyik legfontosabb európai kapujává válhat. Az ország jelenleg két működő LNG-terminállal rendelkezik, további négy létesítmény pedig tervezési vagy bejelentési fázisban van, bár ezek megvalósíthatósága egyelőre kérdéses.

A folyamatot egy határozott amerikai energiaoffenzíva hajtja. Görögország évtizedek óta először tervez újra kutatófúrásokat a nyugati partvidékén, amelyekben az ExxonMobil is részt vesz, míg a Chevron Kréta déli részén tervez hasonló projekteket. Kimberly Guilfoyle amerikai nagykövet az elmúlt hónapokban aktívan kampányolt a régióban az amerikai befektetések mellett.

Szakértői vélemények a túlzott kapacitásról

Michalis Mathioulakis, az Eliamep szakértője szerint a jelenlegi fejlesztések egy komplex rendszert alkotnak, amely a meglévő vezetékek felújítását és új összekötő szakaszok építését foglalja magában. Ezt a folyamatot ő egyfajta „win-win” helyzetként értékeli, ahol az európai és amerikai érdekek találkoznak. Ezzel szemben Nikos Mantzaris, a The Green Tank elemzője szerint a Vertikális Korridor tervei „túldimenzionáltak és költségesek”.

A The Green Tank szeptember végi elemzése szerint még akkor is elegendő lenne egyetlen új terminál, ha az összes kieső orosz gázmennyiséget kizárólag görögországi LNG-terminálokon keresztül pótolnák. Mantzaris szerint a kormányzati tervek átláthatatlanok, és hiányzik belőlük a hosszú távú stratégia. A szakértő úgy véli, az improvizáció veszélyes lehet a fogyasztókra és a közérdekre nézve, ráadásul az ilyen irányú beruházások nehezen egyeztethetők össze az EU klímacéljaival.

Ana Maria Jaller-Makarewicz, a nemzetközi Institute for Energy Economics and Financial Analysis munkatársa szerint a gázinfrastruktúra helyett a villamosenergia-hálózatok regionális integrációjába kellene fektetni. Aggasztónak találja azt is, hogy az EU LNG-importjának mintegy 70 százaléka az USA-ból érkezett az elmúlt hónapokban, ami azt a félelmet erősíti, hogy Európa az orosz függőségből egy amerikai függőségbe csúszhat át. A görög kormányzat azonban továbbra is elkötelezett a Washingtonnal való szoros együttműködés mellett, amelyet Giorgos Gerapetritis külügyminiszter minden eddiginél erősebbnek és mélyebbnek nevezett.

A szakértők óvatosan jegyzik meg, hogy a globális energiapiacok volatilitása miatt a hosszú távú gázszerződések és a hatalmas infrastrukturális beruházások kockázatosak lehetnek. A technológiai fejlődés és a megújuló energiaforrások gyorsabb térnyerése könnyen feleslegessé teheti a most épülő gázvezetékeket, ami jelentős gazdasági terhet róhat a jövő generációira.