Alaptalannak minősítette és elutasította az ügyészség a gyanúsítottak panaszait az Erste-ügyben

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítette és elutasította azokat a panaszokat, amelyeket az Erste-ügyben gyanúsítottként kihallgatott személyek nyújtottak be a velük szembeni eljárási cselekményekkel szemben.

Az ügy hátterében az a gyanú áll, miszerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Bankfelügyeleti Központjához tartozó főosztályokat irányító személyek 2023-ban, vezetői utasításra, hivatali hatáskörükkel visszaélve nyomást gyakoroltak egy osztrák anyavállalattal rendelkező magyar bankra. A felügyeleti nyomásgyakorlás célja az volt, hogy az osztrák anyavállalat egyik felügyelőbizottsági tagja lemondjon tisztségéről, ami meg is történt.

A nyomozás háttere és a gyanúsítások

A büntetőeljárás Simor Andrásnak, az MNB Matolcsy Györgyöt megelőző elnökének egy interjúja alapján indult meg áprilisban. Simor András az ellene irányuló nyomásgyakorlásról beszélt az Erste Bank bécsi anyabankjában, az Erste Groupban viselt felügyelőbizottsági tagságával kapcsolatban. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) az eljárás során dokumentumokat szerzett be mind az MNB-től, mind az Erste Banktól.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyomozó hatóság hét személyt hallgatott ki gyanúsítottként. Közülük hatan éltek panasszal a gyanúsítás ellen, öten pedig a kutatások és lefoglalások jogszerűségét kifogásolták. Az ügyészség a panaszokat és a nyomozati iratokat megvizsgálva megállapította, hogy a panaszok alaptalanok.

A büntetőeljárási törvény szerint ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján meghatározott ember megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, őt a nyomozó hatóság, illetve egyes esetekben az ügyészség gyanúsítottként hallgatja ki. A nyomozás adatai – így különösen a feljelentések, a megkeresések eredménye, a tanúvallomások, valamint az egyéb okirati bizonyítékok – alapján a kihallgatott emberek a terhükre rótt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsíthatók voltak.

Matolcsy György álláspontja

A szeptember 22-i gyanúsítotti kihallgatások kapcsán Matolcsy György, aki 2013 és 2025 között töltötte be az MNB elnöki tisztségét, videóüzenetében hamis mesének nevezte az esetet, amely szerinte tényszerűen nem állja meg a helyét. A volt jegybankelnök október 3-án közölte, hogy nem fogadja el a gyanúsítást, és panasszal élt az ügyészségnél.

Matolcsy György úgy fogalmazott: „2026. szeptember 22-én a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatott ki egy, a Magyar Nemzeti Bank 2023-2024-es felügyeleti eljárásaival összefüggő ügyben. A gyanúsítást nem fogadom el”

A védője által benyújtott panaszban kérték annak vizsgálatát, hogy a gyanúsítás megalapozott volt-e a közlés idején rendelkezésre álló adatok alapján. Az ügyészség közleménye szerint a tényállás teljes körű tisztázása és a védekezések ellenőrzése a nyomozás további feladatát képezi, emellett a kutatásokra és lefoglalásokra is törvényesen került sor.

A hatóságok folytatják a nyomozást az ügyben. A kutatás ellen a törvény további jogorvoslatot, bírósághoz fordulást tesz lehetővé.