Hegedűs Zsolt: hatékony és értékalapú egészségügy felé szeretne mozdulni a kormány

Budapesten tartott szakmai konferenciát a Magyar Egészség-Gazdaságtani Társaság, ahol az egészségügyi ágazat átalakításának terveiről és a jövőbeli célkitűzésekről egyeztettek a szakemberek.

A hatékony és értékalapú egészségügy felé szeretne mozdulni a kormány, azonban ehhez sok akadályt kell leküzdeni – mondta az egészségügyi miniszter egy budapesti szakmai konferencián hétfőn Budapesten.

Hegedűs Zsolt a Magyar Egészség-Gazdaságtani Társaság rendezvényén azt mondta, jelenleg a magyar egészségügy alulteljesít, az elkerülhető betegségek terén csak kullogunk az európai uniós országok után, a szűréseken való megjelenési arány rossz, az ágazat működése pazarló.

Ezek a kritikus mutatók azt jelzik, hogy sokkal többet kellene költenünk GDP-arányosan az egészségügyre – emelte ki.

Az egészségügybe betett összegeket jól kell felhasználni, hiszen a kormány által ígért évi plusz 500 milliárd forintos forrás dupláját is el lehet költeni az ágazatban – jegyezte meg. A rendszert nemcsak fenn kell tartani, de „rendszerváltó fejlesztéseket” kell létrehozni akár humánerőforrás-fejlesztésben, akár az egészségbiztosítási pénztár értékalapú kifizetéseiben.

A várólista-csökkentő programban oda fognak figyelni, hogy gyorsabbak legyenek a műtétek, gyorsabb legyen a rehabilitáció és a lehető legmodernebb eszközökkel operáljanak – sorolta. A jó minőségi mutatók után kapnának plusz finanszírozást az intézmények.

Hegedűs Zsolt jelezte, a tervezett változtatások előkészítése hosszabb folyamat, mint amit a féléves kormányzás alatt el lehet végezni, azonban azt mondta, „karácsonyra, januárra szeretnék a változtatás alapjait letenni”.

A miniszter azt mondta, az elmúlt hat hónapban az elmúlt rendszer „szemétdombját” próbálták eltakarítani.

Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója kijelentette: Magyarországnak nincs egészségügyi rendszere, nincs az intézmények között kooperáció, „izoláltan, szigetszerűen működő intézmények túléléséről beszélhetünk”.

Úgy fogalmazott: nem kérdés, hogy át kell alakítani a torz intézményrendszert, az ösztönzők rosszul vannak beállítva, nem találunk a kórházfinanszírozásban olyan elemet, ami valós teljesítményre ösztönözne. Példaként elmondta, örömteli, hogy a hálapénz, mint rossz ösztönző megszűnt, de helyébe nem léptek „jó” ösztönzők.

Kaló Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a konferencia délelőtti szekciójában vázolva az elmúlt időszakot azt mondta, Magyarország leszakadt az egészségügyi közkiadásokban a visegrádi országoktól, a korábban erős OEP-et folyamatosan gyengítették, a technológiaértékelő főosztály fejlesztése elmaradt, az egészséggazdaságtan hazai képzőhelyei elsorvadtak, a „Batthyány-Strattmann László Alapítvány pedig legitimálta a finanszírozói kontroll nélküli forráselosztást”.

„Úgy vélte, a plusz forrás önmagában nem nyújt jobb ellátást, át kell alakítani a forráselosztás rendszerét: értékalapúvá és betegközpontúvá kell tenni a rendszert. Jó hírnek nevezte, hogy ezt forrásbővülés és nem forráscsökkentés idején kell megtenni” – utalt az egészségügyi ágazatnak ígért évi 500 milliárd forint plusz forrásra.

Véleménye szerint meg kell erősíteni mind a közfinanszírozott, mind a háttérintézményeket, mert például sok helyen – így a NEAK-ban is – elavult az informatikai rendszer, ami már a működésbiztonságot veszélyezteti.

A főigazgató tervei szerint a NEAK egyszerű kifizetőhelyből értékalapú szolgáltatásvásárlóvá alakul. A jövőben figyelni fogják az egészségügyi technológiák eredményességét, és az elképzelések szerint a finanszírozásban a jövőben figyelembe veszik a betegelégedettséget is. Azok az intézmények, ahol kedvezőbbek a betegtapasztalatok, magasabb finanszírozási szorzót kaphatnak – mondta.

A technológiaértékelés kapcsán nagyobb transzparenciát ígért, ezeket az információkat – mint mondta – nem lehet elhallgatni a beteg, az orvos és a kutató elől. Mindenképpen növelni kell a beteg informáltságát is – tette hozzá, mert az nem fordulhat elő, hogy a beteg a saját ügyében nem kap időben és kielégítő tájékoztatást.

Kaló Zoltán kiemelte:

„a tervezett átalakításokat úgy kell végrehajtani, hogy a napi működés nem állhat le. A változások jelentős többletmunkát igényelnek, a társadalmi elvárások nagyok, ezekkel szembe kell nézni. „Szembe kell nézni, hogy lassabbak leszünk, mint szeretnénk, és hibázni is fogunk, de őszintén fogunk kommunikálni”” – mondta a NEAK főigazgatója.

Kitért arra is: a társadalomnak el kell fogadnia, hogy Magyarország jelenleg nem képes minden egészségügyi kezelést finanszírozni, amely a német vagy az osztrák ellátásban elérhető. Ha a magyar gazdaság eléri az osztrák vagy a német gazdaság szintjét, akkor ez egy erős érv lesz, de addig szembe kell nézni azzal, hogy Magyarországon kevesebb pénz jut erre.

A szakmai egyeztetéseken elhangzottak alapján a kormány és az érintett háttérintézmények a következő hónapokban kezdik meg a rendszer alapjainak átalakítását.