Az euró bevezetése felé vezető út kedvező hatással lehet a piaci hozamokra, miközben az uniós források beérkezése érdemben javítja az állam finanszírozási helyzetét.
Az euró bevezetése felé haladva tovább csökkenhetnek az elvárt piaci hozamok, de enélkül újra visszaemelkedő kamatteher várna Magyarországra – jelentette ki Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) elnök-vezérigazgatója a Portfoliónak adott, hétfőn megjelent interjúban.
Elmondta: érezhetően foglalkoztatja a nyilvánosságot, hogy mit lehet kezdeni a friss likvid forrással, amit az uniós források jelentenek. Felidézte, hogy az idei bruttó finanszírozási igény 20 ezer milliárd forint, ehhez képest az év hátralévő részében valamivel 3 ezer milliárd forint feletti európai uniós forrásra számíthat Magyarország.
„Nem arról van tehát szó, hogy megkapjuk az uniós forrásokat, és akkor jövőre bezárjuk az ÁKK-t, mert nem lesz rá szükség. Nyilván az ÁKK helyzetét javítja, hiszen az év végén megnöveli a kincstári egységes számla (KESZ) egyenlegét. Ennek megfelelően elgondolkozhat az ÁKK, hogy magasan tartsa a költségvetési likviditást a jövő évben végig, vagy kevesebbet bocsásson ki, egy kicsit csökkentve a piacokra nehezedő nyomást. Tehát ez ugyan egy nagyon kényelmes helyzet, de nem arról van szó, hogy a befolyó RRF-pénzekből évekig eléldegélünk” – fogalmazott.
Az interjúban szó esett arról is, hogy a likviditási puffer a korábbi 1-2 ezer milliárdról 4-5 ezer milliárd forintra nőtt, és vajon ez általános adósságkezelési szemléletváltást jelent, vagy csak a különleges helyzetre tekintettel ideiglenesen számíthatunk erre. Is-is – válaszolta az ÁKK elnök-vezérigazgatója, hozzátéve: amíg a külső környezet bizonytalanabb, sok érv szól amellett, hogy az ÁKK magasabb likvid tartalékot tartson, ezt a megfontolást erősítette az uniós RRF-források visszaszerzése. Ha majd közelebb kerülünk az eurózónához, ahol a pénzügyi piacok sokkal likvidebbek, megint érdemes lehet kevesebb eszközt tartalékolni az állam számláján – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, miként reagál Magyarország az Európai Unió kifogására a lakossági állampapírok adómentessége miatt, Tardos Gergely annyit válaszolt, hogy erről alapvetően a Pénzügyminisztérium fog dönteni, az ÁKK szcenáriókat tekint át, és javaslatokat tesz a szaktárca felé.
Hozzátette, az ÁKK célja, hogy a lakossági pillér lehetőleg tartsa meg a mostani súlyát a finanszírozásban. „Ez egyrészt diverzifikációs szempontból fontos, másrészt tudjuk, hogy sok háztartásnak az állampapír egy nagyon fontos megtakarítási eszköz” – mondta.
Az ÁKK továbbra is vizsgálja a lakossági állampapírok jövőbeli szabályozását, miközben célja a lakossági megtakarítási pillér súlyának megőrzése a finanszírozásban.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
