Új központi épületet építene a három helyszínen működő Magyar Természettudományi Múzeum

Egy új, budapesti központi épület volna a legideálisabb a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) számára, amelynek kutatói és gyűjteményi munkája, valamint kiállításai jelenleg három fővárosi helyszínen zajlanak – hangsúlyozta az intézmény megbízott főigazgatója.

Babocsay Gergely azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy a Természettudományi Múzeum Budapesten marad, úgy fogalmazott: az intézmény Debrecenbe költöztetése katasztrofális lett volna. Kiemelte, hogy a debreceni helyszín távol esett volna a Budapest-központú kutatói-tudományos környezettől, ami nehezítette volna a nemzetközi kutatást és a látogatók elérését is.

A budapesti elhelyezkedés jelentősége

A megbízott főigazgató szerint a megközelítőleg 11 millió darabos gyűjteménnyel rendelkező intézmény budapesti elhelyezkedése a legigazságosabb megoldás, mivel az országrészekből a főváros közelíthető meg a legkönnyebben. Hozzátette ugyanakkor, hogy más vidéki városoknak is van jogosultsága hasonló gyűjtemények létrehozására.

Bár a Ludovika téri épületben jelenleg biztosított a működés, hosszú távon az volna a legelőnyösebb, ha a három helyszínen szétszórtan működő múzeum egyetlen, új épületbe költözhetne.

Szervezeti változások és önállósodás

Babocsay Gergely kitért a 2027. január 1-jével megszűnő Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központra (MNMKK) is. Véleménye szerint a központosítás átgondolatlan volt, ami lassú adminisztrációhoz és a múzeumok működésének nehezítéséhez vezetett. Kiemelte, hogy az MTM önálló költségvetési intézménnyé válása kulcskérdés, ugyanakkor az önállósodás folyamata még sok bizonytalanságot rejt, például a háttériroda újbóli felállításának finanszírozását illetően.

Az MTM teljes önállósodása az MNMKK jövő év eleji megszűnése után várhatóan még hónapokat vesz majd igénybe. A megbízott főigazgató szerint a gyűjtemények jó állapotban vannak, de a tárolók és a helyiségek infrastruktúrája elavult, ezen a téren komoly előrelépésre van szükség.

Szakmai állomány és jövőbeli tervek

Babocsay Gergely kiemelkedő veszteségként értékelte, hogy az elmúlt években jelentős fluktuáció volt tapasztalható a szakmai állományban, a gyűjteményvezetők és a kurátorok körében is, az intézmény körüli bizonytalanság és a rossz légkör miatt. Az intézményvezető célként jelölte meg, hogy a jövőben ez a folyamat megszűnjön.

A múzeum látogatottságának növelése mellett a következő hónapok elsődleges feladata a válságkezelés. Bár nagyobb kiállításokhoz jelenleg korlátozott a finanszírozás, hamarosan két időszaki tárlat is nyílik: az egyik Ausztrália élővilágát mutatja be, a másik pedig a múzeum 1956-os forradalom idején megsérült állományáról emlékezik meg.

Babocsay Gergely hangsúlyozta, hogy a jövőben a biológiai sokféleség kutatásával kapcsolatos ismeretek átadása nagyobb hangsúlyt kap majd. Emellett az intézmény célja az európai természettudományi közösséggel való együttműködés erősítése, különösen a CETAF konzorciummal, valamint a DiSSCo elnevezésű európai digitális kutatási infrastruktúrához való csatlakozás.

A megbízott főigazgató zárásként kiemelte, hogy a múzeum részét képező gyöngyösi Mátra Múzeum és a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum jelentős belső önállóságát a jövőben is meg kívánják őrizni.