Ciprus a schengeni csatlakozás kapujában: technikai siker és politikai akadályok

Ciprus minden eddiginél közelebb került ahhoz, hogy csatlakozzon a schengeni övezethez, amely az Európai Unió belső határok nélküli utazási térsége, ahogy arról a Deutsche Welle beszámolt. Írországgal együtt jelenleg Ciprus az egyetlen olyan uniós tagállam, amely nem része ennek a rendszernek. Az elmúlt évek intenzív felkészülési folyamata során Nicosia összesen 120 technikai ajánlást hajtott végre, amiért júliusban pozitív értékelést kapott az Európai Bizottságtól. A 2021-ben indult uniós értékelések során megfogalmazott követelmények kiterjedtek a határőrizetre, a vízumpolitikára, az európai biztonsági adatbázisokhoz való hozzáférésre, valamint a rendőrségi együttműködésre is. Ezek teljesítése jelentős technológiai fejlesztéseket, valamint jogszabályi és adminisztratív reformokat igényelt.

Október 1-jén Nicholas Ioannides, a migrációért és nemzetközi védelemért felelős miniszterhelyettes megerősítette, hogy „az Európai Bizottság által tett összes ajánlást mostanra teljesítettnek tekintik”. A politikus szerint az ország technikai értelemben készen áll a csatlakozásra, a következő lépés pedig a szükséges politikai megállapodás biztosítása. Bár a technikai értékelés kedvező, a schengeni tagsághoz az EU Tanácsának egyhangú döntése szükséges, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően.

Információk szerint Ausztria és Hollandia már jelezte fenntartásait, amelyek elsősorban a szigetet kettészelő Zöld vonallal, valamint a brit szuverén támaszpontok különleges státuszával kapcsolatos biztonsági aggályokon alapulnak. Bár egyik ország sem fenyegetett hivatalos vétóval, a két tagállam álláspontja nagy súllyal esik latba, különösen annak fényében, hogy korábban mindketten ellenezték Bulgária és Románia schengeni csatlakozását.

Az egyik legjelentősebb akadály a mintegy 180 kilométer hosszú tűzszüneti vonal, amely 1974 óta, a török katonai beavatkozást követően osztja meg Ciprust. A Zöld vonal elválasztja a nemzetközileg elismert Ciprusi Köztársaság által ellenőrzött területeket a sziget északi, török irányítás alatt álló részétől. A pufferzónát az ENSZ békefenntartó erői (UNFICYP) felügyelik, a vonal maga azonban nem minősül nemzetközileg elismert államhatárnak.

A két oldal közötti átkelés kilenc kijelölt ponton zajlik, különleges uniós szabályozás mellett. Ez a helyzet azért jelent problémát a schengeni tagság szempontjából, mert a Ciprusi Köztársaság nem gyakorol tényleges ellenőrzést a vonal teljes hosszában. Nicosia ugyanakkor elutasít minden olyan megoldást, amely jogilag vagy szimbolikusan külső határrá nyilvánítaná a Zöld vonalat.

Dr. Nasia Hadjigeorgiou, a UCLan Cyprus jogi karának docense szerint a probléma lényege, hogy a Ciprusi Köztársaság nem ellenőrzi a teljes vonalat, csupán az átkelőpontokat, miközben nyitott földterületek is maradtak. A szakértő szerint a teljes körű ellenőrzéshez vagy a ciprusi kérdés megoldására, vagy egy szigorúan ellenőrzött fizikai határ kiépítésére lenne szükség. „Nincs más út” – fogalmazott a szakember.

További bonyodalmat okoz az Akrotiri és Dhekelia brit szuverén támaszpontok jelenléte, amelyek az 1960-as függetlenné váláskor maradtak brit fennhatóság alatt. A két terület a sziget csaknem 3%-át teszi ki, és brit szuverén területnek számít. A Dhekelia bázis különösen problémás, mivel mind a Ciprusi Köztársaság, mind az el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaság területével határos.

Két átkelőpont, Pergamos és Strovilia is ebben a térségben található, ahol a brit hatóságok végzik az ellenőrzést. Mivel az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak, ez szokatlan helyzetet teremt, hiszen a schengeni övezetben általában a tagállamok maguk döntenek a belépésről és kilépésről. A szakértő szerint ez azért problematikus, mert az érintett területet az egyik oldalon az északi megszállt területek hatóságai, a másikon pedig a brit szuverén támaszpontok ellenőrzik.

„Ennek eredményeként az Egyesült Királyság ellenőrizné, ki lép be a schengeni övezetbe és ki hagyja el azt. Ez szokatlan helyzet, mivel általában a schengeni tagállamok döntik el, ki léphet be és ki hagyhatja el a területet” – tette hozzá a docens. Nicosia és a brit hatóságok már megkezdték az egyeztetéseket a határőrizeti eljárások uniós szabványokhoz való igazításáról a két érintett átkelőhelyen.

Nicosia fokozta diplomáciai erőfeszítéseit a konszenzus elérése érdekében. Nicholas Ioannides október 1-jén kétoldalú tárgyalásokat folytatott osztrák, holland és finn kollégáival az EU igazságügyi és belügyi tanácsának luxemburgi ülésén. A megbeszélések során kiemelt téma volt a csatlakozási folyamat előmozdítása.

Emellett október 7-én, a mediterrán uniós tagállamok (MED9) horvátországi csúcstalálkozóján Ciprus jelentős politikai támogatást kapott. A vezetők közös nyilatkozatban üdvözölték az Európai Bizottság pozitív értékelését, és sürgették a csatlakozási folyamat időben történő lezárását.

Ennek ellenére a diplomáciai források óvatosságra intenek. Bár a jelzések pozitívak, a csatlakozás nem tekinthető garantáltnak. A források szerint valószínű, hogy az EU kivárhat a ciprusi kérdés rendezésére irányuló folyamatok kimenetelére, mielőtt olyan döntést hozna, amely további politikai és gyakorlati bonyodalmakat okozhatna.

A folyamatban lévő tárgyalások és a technikai felkészültség ellenére a politikai akarat és a biztonsági aggályok feloldása továbbra is kulcsfontosságú maradt a következő hónapokban. Nicosia számára a cél továbbra is a teljes jogú tagság elérése, miközben igyekszik egyensúlyt teremteni a nemzetközi elvárások és a sziget sajátos geopolitikai helyzete között.