Feszült viszony: az EU válaszlépéseket fontolgat az USA Nemzetközi Büntetőbíróság elleni szankciói miatt

Az Tagesschau beszámolója szerint az Egyesült Államok által a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (IStGH) ellen bevezetett szankciók komoly diplomáciai feszültséget okoznak az Európai Unióban. A lépést sokan a nemzetközi jog elleni közvetlen támadásként értékelik, amely ráadásul az unió területén zajló tevékenységeket is érinti. Bár Brüsszelben korábban óvatosan kezelték a washingtoni kormányzattal való konfliktusokat, a legutóbbi bejelentések nyomán felerősödtek a határozottabb fellépést követelő hangok.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter a múlt pénteken közölte, hogy az Egyesült Államok szankciókkal sújtja a hágai székhelyű bíróságot. A politikus egyértelmű ultimátumot fogalmazott meg: „Vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság beszünteti fenyegetéseit, vagy véget vetünk a bíróság működésének” – jelentette ki, nem sokkal azután, hogy bejelentették: Navi Pillay korábbi bíró Nobel-békedíjat kap. Axel Voss európai parlamenti képviselő szerint a bírák és ügyészek büntetése mandátumuk teljesítése miatt nem más, mint a jogszolgáltatás megfélemlítése.

Az Egyesült Államok nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és nem ismeri el annak joghatóságát. Ugyanakkor a bíróság elvileg eljárhat amerikai állampolgárokkal szemben is, ha azok népirtást, háborús bűnöket vagy emberiesség elleni bűncselekményeket követnek el valamelyik tagállam területén. A testület korábban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen is, bár egyik ország sem tagja a szervezetnek.

A mostani amerikai intézkedések célja, hogy a hágai bíróságot elvágják a nemzetközi pénzügyi rendszertől. A tervek szerint a cégek a jövőben nem bonyolíthatnak tranzakciókat a bírósággal vagy annak alkalmazottaival. Ez azt jelenti, hogy azok a bankok, amelyek rendelkeznek amerikai üzleti érdekeltségekkel, nem utalhatnak pénzt a bíróság számláira. Tomoko Akane, a bíróság elnöke a nemzetközi jogrend elleni támadásnak nevezte a lépést.

Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a szankciók az Európai Unió ellen is irányulnak, mivel a bíróság Hágában székel, így a korlátozások az unió területén zajló tevékenységeket érintik. Szerinte ez az exterritoriális hatás olyan elem, amelyet az Európai Uniónak nem szabad elfogadnia. Korábban az EU tartózkodott a válaszlépésektől, ám a helyzet súlyossága miatt ez a hozzáállás változóban van.

Az Egyesült Államok már korábban is alkalmazott korlátozásokat egyes bírák és ügyészek ellen, akik így nem használhatják hitelkártyáikat vagy olyan amerikai platformokat, mint az Uber, az Airbnb vagy a PayPal. Az Európai Unió eddig nem reagált ezekre a lépésekre, mivel igyekezett elkerülni a közvetlen konfrontációt az amerikai elnökkel, ám a mostani, a bíróság elnöke elleni szankciók újabb hullámot indítottak el.

Az Európai Parlamentben egyre több képviselő sürgeti az úgynevezett Blocking Statute aktiválását, amely megtiltaná az európai vállalatoknak, hogy részt vegyenek az amerikai szankciók végrehajtásában. Hollandia és Belgium már jelezte támogatását, és Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter is nyitottnak mutatkozott a lehetőségre. A német kormány egyelőre kivár, a brüsszeli bizottság pedig még tárgyalna Washingtonnal, mivel a szankciók csak hat hónap múlva lépnek életbe.

Sandro Gozi, a Renew frakció képviselője szerint elengedhetetlen a koordináció Kanadával, az Egyesült Királysággal és Japánnal. A politikus úgy véli, a kialakult helyzet mélyíti a szakadékot az Egyesült Államok és az Európai Unió között, ami tovább gyengíti a nyugati szövetségi rendszert. A következő hónapok diplomáciai egyeztetései döntőek lehetnek abban, hogy az EU képes lesz-e egységesen fellépni a jogállamiság védelmében.

A szakértők szerint a helyzet azért is különösen kényes, mert az Európai Unió és az Egyesült Államok között tavaly nyáron kötött vámügyi megállapodást sokan még mindig a biztonság zálogaként kezelik. A mostani konfliktus azonban rávilágít arra, hogy a gazdasági érdekek és a nemzetközi jogi elvek közötti egyensúlyozás egyre nehezebbé válik.

A washingtoni kormányzat lépései mögött húzódó politikai logika egyértelműen a bíróság nyomás alá helyezése, különösen az orosz és izraeli vezetők elleni eljárások fényében. Ez a stratégia azonban közvetlenül ütközik az európai értékrenddel, amely a nemzetközi igazságszolgáltatás függetlenségét alapvető pillérnek tekinti.

Az Európai Bizottság számára a következő hetekben az lesz a legfőbb kihívás, hogy megtalálja azt a diplomáciai utat, amely egyszerre védi az unió szuverenitását és a nemzetközi jogrendet, miközben elkerüli a transzatlanti kapcsolatok teljes megromlását.

A tagállamok közötti egyeztetések során várhatóan éles viták zajlanak majd arról, mennyire legyen határozott az EU válasza. Míg egyes országok a szankciók azonnali elutasítását és a Blocking Statute bevetését követelik, mások a tárgyalásos megoldásban bíznak.

A nemzetközi közösség figyelme most Hágára és Brüsszelre szegeződik, hiszen a Nemzetközi Büntetőbíróság elleni amerikai fellépés precedensértékű lehet a jövőbeli nemzetközi jogi együttműködésekre nézve.