Kármán András: az Alkotmánybíróság nem törölte el a szolidaritási hozzájárulást

Kármán András közölte, hogy az Alkotmánybíróság döntése nem a szolidaritási hozzájárulás eltörléséről szól, és hangsúlyozta, hogy konstruktív párbeszédre van szükség a kormány és az önkormányzatok között. A testület szeptember 21-ei határozata szerint a szolidaritási hozzájárulás beszedése az önkormányzatoktól alkotmányos, a rendszerét pedig nem szüntették meg.

Az Alkotmánybíróság azt kifogásolta, hogy a jelenlegi szabályozás alapján az egyes önkormányzatok fizetési kötelezettségének megállapítása és beszedése során nem álltak rendelkezésre azok az eljárási és jogorvoslati garanciák, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintett önkormányzat megismerje, ellenőrizze és szükség esetén vitassa a számára meghatározott összeget. A döntés tehát kifejezetten az eljárás alkotmányosságáról szól.

A testület 2026. december 31-i hatállyal hozott döntést, ezzel lehetőséget adva a jogalkotónak a szabályozás megfelelő újrarendezésére. Ez azt jelenti, hogy még a kifogásolt részt sem kell azonnali hatállyal módosítani, így az év végéig hatályos jelenlegi szabályozás szerint az önkormányzatoktól a hozzájárulást továbbra is be lehet szedni. A döntés önmagában nem jelent fizetési moratóriumot, és nem jelenti a fennálló kötelezettségek automatikus elengedését.

A kormány nyitott a konstruktív és érdemi párbeszédre, a felmerülő szakmai és jogi kérdések rendezését pedig közvetlen egyeztetések keretében tartja célravezetőnek. Egyetértés van abban, hogy a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi szabályozásán módosítani kell. A cél egy olyan rendszer kialakítása, amely megfelel az alkotmányos követelményeknek, kiszámítható az önkormányzatok számára, és biztosítja közöttük a szolidaritás érvényesülését.

A konstruktív együttműködés kölcsönös hozzáállást kíván. A kormány a párbeszédben a tényszerű, szakmai egyeztetésre törekszik, és ugyanezt a hozzáállást várja el az önkormányzatoktól is. A nyilvános vita önmagában nem visz közelebb a megoldáshoz, különösen akkor nem, ha az Alkotmánybíróság döntésének tartalmát vagy annak jogkövetkezményeit nem pontosan mutatják be. A közös cél egy hosszú távon működőképes, kiszámítható és alkotmányos rendszer kialakítása, amelyben az állam és az önkormányzatok egyaránt ismerik a jogaikat és kötelezettségeiket, biztosítva a közfeladatok fenntartható finanszírozását.